Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Farm to Fork Stratégia a fenntarthatóságot célozza meg. A megállapodás szerint 2030-ra a műtrágyahasználatot 30%-kal kellene csökkenteni, a kémiai növényvédő szerek használatát 50%-kal. Emellett az EU mezőgazdasági területeinek 25%-án ökológiai gazdálkodás elérése és az ökológiai akvakultúra jelentős növelése is a célok között van. A haszonállatoknál és az akvakultúráknál használt antimikrobális szerek használatát pedig 50%-kal szeretnék csökkenteni
- mondta előadása során Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke.
Hozzátette, látszik, hogy a legnagyobb antibiotikum-felhasználó a sertéságazat, amit a baromfiágazat követ, és meglepő módon a nyúlágazat a harmadik legnagyobb felhasználó. Az elmúlt két évben a sertéseknél csökkent a felhasználás, a baromfiknál viszont valamelyest nőtt. A szakember kitért azokra a támogatásokra is, melyek az antibiotikum-felhasználás csökkentését segítik elő. Ilyen például az „Antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni küzdelem kompenzációs kifizetés" című pályázati felhívás. Az antimikrobiális szerek felelős, fenntartható használatát és az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának megelőzését elősegítő tevékenységre, ezen belül a mintavétel és rezisztenciavizsgálat elvégzése állattartó típusú, nagy létszámú - árutermelő minősítésű - sertés, baromfi vagy szarvasmarha tartó tenyészetekben. A vissza nem térítendő egységköltség alapú átalány támogatásra a támogatási kérelmeket 2024. június 3. és 2024. július 3. közötti időszakban lehet benyújtani.
Változnak az igények
A takarmányipar reflektív próbál reagálni a piaci igényekre. Az a szerencsénk, hogy a jómultú európai egyetemeinknek köszönhetően már a múltban megkaptuk a választ a most megfogalmazódó vásárlói igényekre. Most ezeket csak össze kell gyűjtenünk és alkalmaznunk
- fogalmazott Czompó Krisztián, a Bonafarm-Bábolna Takarmány takarmányértékesítési és innovációs igazgatója a kerekasztal-beszélgetés során.
Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója a juh -és kecsketartással kapcsolatban kifejtette, hogy mivel legelő állatfajokról van szó, más stratégiát kell alkalmazni, különösen a klímaváltozás miatt. Mint fogalmazott, a szárazság miatt nagyon nehéz termeszteni még a lucernát is. Ha valaki intenzíven szeretne gazdálkodni, akkor már a legelőket és a réteket is öntöznie kell. Van, aki takarmánybúzát és kukoricát le fogja cserélni szálastakarmányra a szárazság miatt.
Mi is azt látjuk, hogy van egy nagyon integrált irány, és egy extenzív irány. Úgy gondolom, e között a kettőt között kellene választania a baromfiágazat szereplőinek
- vélekedett Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke.
A szakember szót ejtett a mesterséges intelligenciáról is, hiszen a baromfi termékpályán is meg fog jelenni. Számos olyan információt fog gyűjteni ez a technika, amire eddig nem gondoltunk. A rendszer önfejlesztő módon egyre komplexebb módon értékeli a megkapott információkat, és minél hosszabb távon termékpálya szakaszon értékelik ezeket. Szerinte a mesterséges intelligenciának komoly szerepe lehet a gazdálkodás hatékonysága, jövedelmezősége, fenntarthatósága terén.
Koszty Viktor (Regional Representative Hungary, Agreena ApS) elmondása szerint a takarmány-előállítói oldalról egy fokozódó igény figyelhető meg arra nézve, hogy az alapanyagok ilyen, azaz regeneratív forrásból származzanak. Magyarországon azonban sajnos még nem érte el ennek fontossága a növénytermesztőket, akik nem kezelik a fenntarthatóság kérdését fontos tényezőként. Európában ugyanakkor egyre nagyobb erre az igény. Emellett kitért arra is, hogy a fenntarthatóság a takarmányozásban egy igen komplex téma. Számításba kell venni azt is, hogy az adott alapanyagot milyen helyen és hol termelje meg az ember, hogy milyen hosszan lehet ezt működtetni, hogy mennyi erőforrást vesz igénybe, és hogy mennyire fenntartható ez a rendszer.
A klímaváltozással kapcsolatban mindenki látja, hogy a kukorica egyre nehezebb körülmények közé tud jutni. Öt évvel ezelőtt azt kérdezték tőlem, hogy vegyenek-e cirkot, most pedig már azt kérdezik, mennyit vegyenek.
- vélekedett Czompó Krisztián a klímaváltozás okozta változásokkal kapcsolatban.
