Néhány nap és jön az Agrárium 2025 konferencia! Szerezze meg jegyét még most!
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
35% kedvezmény NAK-szaktanácsadóknak és NAK-tagoknak!
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az ENSZ Gyermekalapjával (UNICEF) közösen vált egy fenntartható fejlődési cél új indikátorának felelősévé, amely az alapvető étrendi változatosságot (Minimum Dietary Diversity, MDD) méri. Ezzel egy fontos hiányosság került pótlásra a 2-es számú cél – vagyis az éhezés felszámolása – és általánosságban a 2030-as fenntarthatósági ütemterv megvalósításához - írja közleményében a FAO.
Az új indikátort az ENSZ Statisztikai Bizottságának 56. ülésszakán fogadták hivatalosan el New Yorkban.
A minimum étrendi változatosság bevezetése a fenntartható fejlődési célok merőszámai közé egyike azon mélyreható változásoknak, melyet a Bizottság a 2025-ös átfogó felülvizsgálata során eszközölt ezen indikátorok esetében – és ezzel a második és utolsó ilyen felülvizsgálat a 2030-as fenntarthatósági ütemterv megvalósítása során.
Lesújtó, hogy hány magyarnak nem telik rendes élelemre
A változatos étkezés fontossága
A sokféleség – avagy az alapanyagok változatossága – az egészséges étrend alapja. A minőségi étkezés alapvető fontosságú a táplálkozásból fakadó problémák elkerülése, illetve az egészség, növekedés, fejlődés és jóllét támogatásához. A változatos étrendre vonatkozó, módszertanilag validált új indikátort két csoportnál mérik: a gyermekek (MDD-C indikátor) és a szülőkorú nők (MDD-W indikátor) esetében. Előbbiért a UNICEF, míg utóbbi nyomon követéséért a FAO lesz felelős. A nőkre vonatkozó indikátor, melyet a FAO partnereivel együtt alakított ki, egy egyszerű eldöntendő kérdéses indikátor, amely azt nézi, hogy az elmúlt 24 órában a 15 és 49 év közötti nők mekkora arányban fogyasztottak legalább ötöt egy tíz élelmiszer-alapanyagot tartalmazó listából.
A 10-es élelmiszer-alapanyag lista a következő: gabonafélék, gyökérzöldségek, hüvelyesek (bab, borsó és lencse), magvak, tej és tejtermékek, hús és hal, tojás, leveles zöldségek, A-vitaminban gazdag gyümölcsök és zöldségek, egyéb zöldségek, és egyéb gyümölcsök.
Minél nagyobb azon nők aránya a mintában, akik elérik a határértéket, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egy adott lakosságon belül teljesül a nők elégséges vitamin- és ásványi anyag bevitele. A gyermekekre vonatkozó indikátornál is hasonló megközelítést alkalmaznak.
Magyar szuperélelmiszer tarol a boltok polcain: egyre többen választják
Az egészséges étrendre vonatkozó fenntartható fejlődési cél indikátor hiánya miatt a táplálkozás alapvető szerepe a 2030-as fenntarthatósági ütemterv megvalósításában visszhang nélkül maradt, pedig tudjuk, hogy az egészségtelen étrend világszerte a legfőbb oka a rossz egészségi állapotnak és nem fertőző betegségek terjedésének. Most az országok és a nemzetközi közösség kezébe egy új eszköz került, hogy tényadatokon alapuló stratégiákat dolgozzanak ki a táplálkozás és az emberek egészségének javítása érdekében az étrenden keresztül – vagyis, hogy megvalósítsuk az éhezés felszámolását célzó globális célt
– mondta Rosero Moncayo, a FAO vezető statisztikusa és a statisztikai egységének igazgatója.
