Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A konferenciát megnyitó Frankó Pál FATOSZ elnök áttekintette a falusi turizmus fejlődésének fontos mérföldköveit és annak kihívásait. Elmondta, hogy a falusi turizmus az elmúlt három évtizedben jelentősen bővült: ma közel 4000 falusi szálláshely, illetve további 20 000 vidéki magán- és egyéb szálláshely található az országban, melyek jellemzően közös adottságokkal rendelkeznek és közös problémákkal küzdenek. Utóbbiak között szóba került a Covid-járvány, a rezsiválság és a gazdasági válság. Elmondta, hogy a rémhírekkel ellentétben vidéken nem kell attól tartani, hogy az új piaci szereplők nem kapnak engedélyt - írja a NAK.
Kiemelte még, hogy a falusi turizmusnak a vendégéjszakák számán és a bevételeken túl vannak olyan egyéb pozitív hatásai, amelyek pénzzel nem mérhetők a helyi közösségek számára. Ilyen például a kiegészítő jövedelemnek köszönhetően a fiatalok helyben tartása, a vidék elnéptelenedésének megakadályozása, az üresen álló házak, gazdasági épületek turisztikai célú hasznosítása, ezáltal a vidéki épített örökség megmentése. A falusi szállásadók emellett a kistermelőkkel, gazdálkodókkal, programszolgáltatókkal összefogásban tevékenykednek, így egyszerre több embernek nyújtanak munkalehetőséget.
Klaus Ehrlich, az Európai Falusi Turizmus Szövetsége, a Ruraltour főtitkára európai példákkal szemléltette, hogy a kontinens legtöbb országában nagyon hasonló a falusi turizmus szektor helyzete, ami a szabályozási és piaci körülményeket, valamint a problémákat illeti. Ahogyan a FATOSZ elnöke és a nemzetközi szervezet főtitkára is hangsúlyozta, Európa-szerte nehéz a nagyvárosok és a vidék magánszálláshelyeinek működését egységesen szabályozni a jellegükből adódó komoly különbségek miatt. Az osztrákok és németek jó gyakorlatát hozta követendő példának, akik a szabályozást tekintve szétválasztották a magánszálláshely-kiadást falusi és városi kategóriákra, sokkal egyszerűbbé téve ezáltal a jogi kereteket.
Kimmo Aalto, a Ruraltour alelnöke a finnországi falusi turizmus vidékfejlesztési hatásait ismertette. Hangsúlyozta, hogy számos olyan földrajzi terület van, ahol a szállodaipar nem tudja megvetni a lábát, és kizárólag a magánszálláshelyek képesek pihenési lehetőséget biztosítani az odaérkezőknek. Ő is kiemelte a szektor elvándorlást megelőző társadalmi hasznát. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a falusi turizmus és az agrártevékenységek kapcsolódási tevékenységeiről beszélt és felvázolta, hogy milyen vidékfejlesztési pályázati lehetőségek várhatók a közeljövőben. Közel 400 Leader pályázati felhívás nyílik majd meg az ősz folyamán a települések kisvállalkozásai és civil szervezetek fejlesztéséhez.
2025 elején mezőgazdasági termelők diverzifikációját támogató pályázati lehetőségre is lehet számítani, amely a turisztikai kapacitásaik fejlesztését szolgálja. Továbbá lesz egy újdonság is, a vidékfejlesztési együttműködéseket ösztönző pályázati konstrukció keretében többek közt a térségi aktív és ökoturisztikai fejlesztések támogatására is lesz lehetőség. A jubileumi konferencia első kerekasztal-beszélgetésében szakmai érdekképviseleti szervezetek vezetői vitatták meg a vidéki és a budapesti szálláshely-szolgáltatás jelenlegi körülményeit.
A délutáni panelbeszélgetés támája a térségi együttműködések szerepe volt. Muhari Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Falusi Turizmus Egyesület elnöke, aki egyben Panyola község polgármestere egy helyi fesztivál, a Panyola Feszt esetét fejtette ki bővebben, és beszámolt az annak kapcsán kialakult együttműködésekről. Dr. Finta István, a LEADER Egyesületek Szövetségének elnöke a LEADER források, illetve a fejlesztések hatásáról számolt be. Matoltsy Zsolt, turisztikai szakértő a készülő agroturisztikai stratégiáról beszélt, amelyhez kapcsolódóan egy szakmai munkacsoport, kerekasztal felállítását tervezik. Tószegi-Faggyas Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara csoportvezetője szerint a helyi gazdálkodókat ösztönözni kell az agroturisztikai szolgáltatások bevezetésére, hogy tevékenységüket kiegészíthessék és ezáltal több lábon álljanak, de fontos, hogy szakmai segítséget kapjanak ehhez.