Közölte: már lehet pályázni a nagyobb, összetettebb öntözésfejlesztési beruházások megvalósítása érdekében, hogy a gazdák meg tudjanak felelni a klímaváltozás okozta kihívásoknak, s sokszínűbbé tudják tenni termelési szerkezetüket, illetve biztosíthassák termésüket. Kiemelte, hogy olyan pályázati lehetőségek is megjelennek 2025-ben, amelyek a területek alternatív hasznosítását segítik, például gyep vagy erdészeti rendszerek létrehozását támogatják, ezek keretében "méltányosan kompenzált földhasználatváltás ösztönző programokat" indítanak. A kis gazdaságok erősítését szolgálja az az új pályázati lehetőség, amely március 5-én nyílik meg. A mezőgazdasági kisüzemeket, a legkisebb - élelmiszer- és terményelőállítással foglalkozó - termelőket segítő pályázati konstrukció keretében tízmillió forintos támogatást nyújtanak 85 százalékos intenzitás mellett - ismertette.

Ilyen, amikor a magyar mezőgazdaság az aszály következményeit nyögi

Az aszály mellett a szomszédban dúló háborúval, az új uniós költségvetési ciklussal és az ukrán importtal is foglalkozni kellett.

Feldman Zsolt kitért arra, hogy a 2022-es aszály óta sok magyarországi gazda tudatosan igyekezte hozzáigazítani gazdálkodását a megváltott éghajlati viszonyokhoz, sikerrel erősítette meg gazdaságának ellenállóképességét. A kormány már csak ennek tudatában is arra biztatja a mezőgazdászokat, hogy igyekezzenek a "talajnedvességet jobban megtartó, fenntartható gazdálkodási gyakorlatokat" folytatni és diverzebb termelési szerkezetet kialkítani, hiszen "gazdaságilag is és klíma szempontjából is így lesz ellenálló egy-egy mezőgazdasági termelő" - emelte ki. Papp Zsolt György, a NAK elnöke a klímaváltozást és a szabadkereskedelmi megállapodásokat jelölte meg az agrárium legnagyobb kihívásai között, és úgy vélte, a gazdák számára manapság különösen fontos annak eldöntése, hogy mit és milyen körülmények között termeljenek.

Kilőttek az árak: brutálisan megdrágult sokak kedvence

A globális kávéárak az elmúlt 14 hónapban közel megduplázódtak, az áremelés a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

Horváth Zoltán, a Baranya Vármegyei Kormányhivatal főispánja azt mondta: az európai és a magyar agrárium helyzete azért is bonyolult, bizonytalan jelenleg, mert egyelőre a 2027 utáni európai támogatási rendszer részletei nem ismertek, az Ukrajnában megtermelt gabona európai piacon való megjelenésével kapcsolatban is vannak bizonytalanságok, továbbá az Európai Unió és a dél-amerikai országok közötti megállapodásnak is hatása lesz a magyar gazdákra. Hozzáfűzte: ezzel együtt a pályázati felhívások számos lehetőséggel kecsegtetnek idén, a baranyai gazdák körében pedig népszerűek a pályázati lehetőségek, azokon országos összevetésben is kimagasló arányban indulnak a vármegyéből.