A német álláspont szerint az EU 2028-2034 közötti hosszú távú költségvetésében a források jelentős részét csak bizonyos mérföldkövek teljesítése esetén kellene folyósítani - derül ki az Euractiv által megszerzett német pozíciós dokumentumból. Különösen a szegényebb régiók felzárkóztatását célzó kohéziós alapokat kellene "teljesítményalapú megközelítés" szerint elosztani, amely "erősebb ösztönzőket biztosít a nemzeti reformintézkedésekhez". Ezek az alapok az EU teljes költségvetésének mintegy harmadát teszik ki.

Ez a megközelítés hasonló az EU 648 milliárd eurós járványügyi helyreállítási alapjához, ahol a tagállamoknak reformtervekkel kellett pályázniuk, és csak a Brüsszel által jóváhagyott változtatások végrehajtása után juthattak forrásokhoz. A német javaslat várhatóan feszültséget kelt Németország és az EU déli és keleti, szegényebb tagállamai között, amelyek határozottan ellenzik az ilyen reformokat.

Németország - amely az EU legnagyobb gazdasága és a költségvetés mintegy negyedét adja - egyúttal kizárta saját befizetéseinek növelését a következő költségvetési ciklusban, annak ellenére, hogy Oroszország növekvő katonai fenyegetése "történelmi kihívásokat" jelent az EU számára.

A dokumentum szerint az EU-nak és a tagállamoknak "nagyobb felelősséget kell vállalniuk a biztonság és védelem terén" a "kereslet összevonásával" és a "kollektív fejlesztés, gyártás és beszerzés ösztönzésével". Németország azt is szeretné, ha az EU mezőgazdasági költségvetése (KAP) érintetlen maradna, szembehelyezkedve a Bizottság radikálisabb reformelképzeléseivel. "Azt akarjuk, hogy a KAP független szakpolitikai terület maradjon, a vidékfejlesztéssel mint annak szerves részével" - áll a dokumentumban.