Miért fektet be valaki ma a magyar húsiparba, miközben az ágazatban sorra dőlnek ki nagy múltú vállalatok? Mekkora probléma a fekete gazdaság a sertéságazatban? Mekkora áfakulccsal lenne elégedett a húsipar? Jens Hillebrand-dal, a Zimbo vezérigazgatójával beszélgettünk.

Agrárszektor.hu: A svájci hátterű Bell Csoporthoz tartozó Zimbo Magyarországon több mint 10 éve jelen van. A húsipar jelenleg messze nem tartozik a legjobban teljesítő ágazatok közé. Hogyan éli meg a mostani helyzetet a cég?

Jens Hillebrand: Jelenleg kb. 300 terméket állítunk elő Magyarországon, mintegy 190 embert foglalkoztatunk. A tradicionális ízeket keressük, és a prémiumszegmenset próbáljuk megcélozni. Kb. 5,5 milliárdos árbevételünk van itthon, ami azt jelenti, hogy a cégcsoporton belül inkább kicsinek számít a magyarországi gyár hiszen világszerte 27 gyáregységből állunk, 6500 embert foglakoztatunk Európa-szerte. Magyarország egy kis ékszerdoboz nekünk, amit szeretnénk fejleszteni a jövőben is.

A magyar cég csak Magyarországra termel?

Nem. Én felelek a keleti régiókért, ez azt jelenti, hogy Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország tartozik ide. Ezekben az országokban jelen vagyunk a piacon, és folyamatosan bővülünk magyar specialitásokkal.

Mennyire sanyarú a magyar húspiac sorsa összehasonlítva a többi kelet-közép-európaival? Máshol jobb a helyzet vagy hasonló problémákkal szembesülnek?

A gyártók fő problémája, hogy nagyon nehéz a megélhetés az árrés-elvárások miatt, ahhoz, hogy valaki hosszú távon tudjon gondolkodni. Alapvetően a régióban mindenhol nagyon nehéz. Elértünk egy olyan ponthoz, ahol az alapanyagok nagyon hektikusan változnak, és a feldolgozóknak az a problémájuk, hogy az alapanyagok árváltozását nem tudják továbbhárítani a láncok felé. Már évekkel ezelőtt hatékonyságfejlesztésbe kellett volna fektetni, beruházni kellett volna, azonban a magyar húsipar itt egy kicsit elaludt. Persze ebben szerepet játszik az is, hogy Magyarországon 2-3 évvel hosszabb egy befektetés megtérülése, mint Nyugat-Európában. Ezért mi egy kicsit versenyhátrányban vagyunk. Ezért kell most folyamatosan azon gondolkodni, hogy hogyan lehet befektetni. Mi is folyamatosan vásárolunk gépeket, nem pályázati pénzekből, hanem önerőből: most is 45 millióért vettünk egy töltőgépet, amelyik hatékonyabb, gyorsabb, szebb és jobb terméket tud előállítani. Jövőre 0,8-1 milliárd közötti beruházást hajtunk végre, részben építést, részben gépbeszerzést. Ezt is teljesen önerőből végezzük. Abból a spirálból, amelyben jelenleg van a magyar húsipar, csak úgy lehet kijutni, hogy az adott cég specializálja magát arra a tevékenységre, amit jól tud csinálni, azt pedig tökéletesíti úgy, hogy abban a szegmensben ő legyen a legjobb.

A Zimbo vásárolja az alapanyagokat?

Igen. Több évvel ezelőtt kezdődött egy folyamat, hogy a húsipar egy része specializálódik a vágásra, egy másik része pedig a feldolgozásra. Ez részben azért van, mert mindent nem lehet tökéletesen csinálni.

Sok gyártó panaszkodik az alapanyag-ellátás problémái miatt…

Amikor 2005-ben Magyarországra jöttem, kb. 6,5 millió sertés volt az országban, mára ez 3 millióra csökkent. Ez a hivatalos adat, de mivel elég magas a szürkegazdaság aránya, el tudom képzelni, hogy a valóságban ennél jóval több sertés van az országban. Ez részben annak köszönhető, hogy elég magas az áfa. De ráadásul Magyarországon nincs olyan vágóhíd, amelyik hatékonyan elő tudná állítani az alapanyagot, még ha lenne is elég sertés. Magyarországon nagynak számít egy olyan vágóhíd, amelyik 10 ezer sertést vág naponta. Nyugat-Európában vannak olyan vágóhidak, amelyek 50-60 ezer darabot vágnak naponta. Az az árelőny, ami megvan a bérezésben, itt teljesen eltűnik, mert a hatékonyság, a fixköltségek mértéke sokkal jobban befolyásolja a termékek költségét, mint a bérköltség.

A Zimbo csak Magyarországról vásárol alapanyagot vagy importál is?

Sajnos kénytelenek vagyunk külföldről is vásárolni, főleg Ausztriából és Németországból. Pedig a mai forintárfolyammal nagyon is tetszene, ha Magyarországon tudnéánk vásárolni, de így legalább az alapanyag megfelel a minőségi elvárásainknak, ami Magyarországon vásároltnál nem mindig biztos.

Korábban úgy tűnt, hogy a kormány tervezi a hús áfakulcsának csökkentését, bár az elmúlt hetek eseményei alapján egyre kevésbé tűnik reálisnak az intézkedés. Milyen hatása lehetne egy áfa-csökkentésnek?

Valószínűleg nőne a fogyasztás, emellett a szürkegazdaságot is kiszorítaná. Az áfacsökkentéssel párhuzamosan nagyon szigorúan kellene ellenőrizni a csalásokat, és ha valakit elkapnak áfa-csalásért, több évre el kellene tiltani a gazdasági tevékenységtől. Azzal minden magyar honfitársunknak tisztában kell lennie, hogy aki áfát csal, mindenkinek a zsebéből kiveszi a pénzt. Sajnos a legújabb információink szerint pillanatnyilag a hús áfacsökkentése nem szerepel a 2014. évi költségvetésben.

Hol lenne az a lélektani határ az áfakulcsban, ami kirángathatná a szürkegazdaságból az ágazatot?

Szerintem 6-8 százaléknál már nagyon kevesen gondolkodnának el a csaláson.

Sokan panaszkodnak arra, hogy a láncoknak nagyon erős az alkupozíciójuk a beszállítókkal szemben.

Mindenütt, ahol bizonyos volument beszereznek, annak ereje van. Ennek van előnye és hátránya. Igazából a gyártónak sem rossz, ha van egy olyan lánc, amelyik el tud vinni egy bizonyos nagyságrendű terméket ahhoz, hogy a gyártást ki tudja használni. Ha cikkenként 50 vagy 100 tonnáról beszélünk, az nagyon kedvező egy gyártónak, mert rá tud állni egy vonalra, és ez nemcsak kényelmi szempont, hanem hatékonysági is. Természetesen minden gyártó szeretne egy ilyen terméket, van egy egészséges árverseny, és aki jobb abban, amit csinál, az nyerje el azt a terméket. Ha a láncnak ezt kecsegtetően meg tudja csinálni, az mindenkinek jó. A láncnak is, mert biztos, hogy a legjobb árat fogja kapni ezért a termékért, és a gyártónak is, mert ő pedig olyan mennyiségben gyárthat, ami lehetővé teszi a hatékonyságot.

A Zimbo gyárt láncoknak saját márkás termékeket is?

Igen, pl. a Sparnak. Zimbo márkanéven és sajátmárkás termékekkel is jelen vagyunk a piacon, mert ma a gyártók nem zárkózhatnak el a sajátmárkáktól. A brand nem generál akkora forgalmat, hogy lefedezze az állandó költségeket. A sajátmárkás termék arra jó, hogy fedezze a fixköltségek egy részét. Pillanatnyilag nem ismerek Magyarországon olyan gyártót, amelyik nem gyárt sajátmárkát.

A svájci tulajdonosok mennyire elégedettek a gyárral?

Miután több országban jelen vannak Európában, sok mindennel foglalkoznak, látják Magyarországban a fantáziát, és szeretnének is itt lenni. Elfogadják, hogy most nehéz a helyzet, de látják, hogy megyünk előre, üzleteket szerzünk, új termékek jönnek a piacra, építjük a pozíciónkat. Jelenleg a húsipar területén nagy szükség lenne egy áremelés realizálására az eredményes működés érdekében. Ha a svájci tulajdonosoknak nem lennének hosszú távú elképzelései a magyarországi üzemmel, akkor nem terveznének jövő évre közel egymilliárdos fejlesztést.