Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A legsúlyosabban a magyar hízottmáj-exportot érintette a tavaly novemberben kirobbant madárinfluenza járvány, hiszen e termék 85-90 százalékát exportáljuk, elsősorban Franciaországba, Belgiumba, Japánba, Dél-Koreába és Hongkongba - tudtuk meg Csorbai Attilától, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnökétől. A magyar kivitel a távol-keleti piacokra lényegében teljesen megszűnt, ami - az ottani szigorú előírások miatt - csak a három hónapos mentességi időszakot követően indulhat meg újra.
Ha felkészülten akar nekivágni a 2017-es agárévnek, ha első kézből, a hazai agrárszektor meghatározó szakembereitől, véleményformálóitól, vállalatvezetőitől és döntéshozóitól szeretne választ kapni a hazai mezőgazdaságot érintő legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekre, jöjjön el az Agrárium 2017 Konferenciára, ahol az elsőrangú szakmai program mellett a kiváló kapcsolatépítési lehetőségeké a főszerep.
Az EU-ban kissé jobb a helyzet, hiszen a közösségen belüli májértékesítés úgynevezett regionalizációs eljárást igényel, tehát csak közvetlenül a védő- és megfigyelési körzetekből nem lehet kiszállítani termékeket. Ez komoly engedmény, és amíg csak pár fertőzéses eset volt ismert, jól is jött számunkra. Miután azonban Bács-Kiskun megye gyakorlatilag teljes területén kiirtották a víziszárnyasokat, nem maradt exportképes állományunk - mondta Csorbai Attila.
Az élőállat-leölésekből származó veszteséget országosan 3-4 milliárd forintra becsülik, a vágóhídi károkból (ami abból ered, hogy nem érkezett meg a nyersanyag) csak a munkabér költsége 3 milliárd forint tesz ki (2017 első félévéig kalkulálva). Hasonló nagyságrendű a termelés közvetett kárértéke is, mivel a korlátozó intézkedések a megfigyelési zónákban - amelyek területileg tízszer akkorák, mint a védőkörzet - több hetes, néha több hónapos kényszerű leállást okoztak. Nem mellékesen megjegyzendő, hogy ez a kár nemcsak a víziszárnyas-termelőknél okozott problémát, hanem több csirkét, pulykát és étkezési tojást előállító vállalkozásnál is.
Bács-Kiskun megye az ország legnagyobb hízottmáj-termelő területe, nem véletlen tehát, hogy az ottani kitörések súlyos alapanyaghiányhoz vezettek. Egyelőre keveset beszélnek róla, de a kialakult helyzet nemcsak az exportot érintette érzékenyen, hanem komoly napi gondokat okozott a baromfi-feldolgozással foglalkozó vállalkozásoknak is. Szárnyasok híján bevételt csak hektikusan termelnek, a rezsi- és bérköltség viszont folyamatosan terheli őket, így előbb-utóbb a kevésbé tőkeerősek működése is ellehetetlenülhet.
Magyarország piacvezető a libamájtermelésben (a kacsamáj esetében Franciaország az éllovas), idén az eredeti tervek szerint közel 1400 tonnát exportáltunk volna belőle csak Nyugat-Európába. A madárinfluenza azonban keresztülhúzta a számításokat, így a tervezett 8-9 milliárd forintos árbevételt is újra kell kalkulálni. A magyar kacsamájexport 2000 tonna, és 3-3,5 milliárd forint árbevételt hoz évente. Készletek elvileg ezekből a termékekből is képezhetők, de hazánkban csupán pár cég foglalkozik hízottmáj-készítmények (májkonzervek) készítésével, ami mintegy 50-100 tonnát tesz ki a magyarországi évi bő 3000 tonnás kacsa- és libamáj-termelésből.
A madárinfluenza miatt elrendelt korlátozó intézkedéseket március elejétől oldhatják fel, mivel január vége óta a házi szárnyasokban nem volt újabb fertőzés - jelentette be Bognár Lajos országos főállatorvos. A termelés és a piac visszarendeződése nem lesz gyors folyamat, mert az újratelepítés egyik korlátozó tényezője lehet, hogy lesz-e egyáltalán elegendő szaporítóanyagunk. Csorbai Attila elmondta: a járvány megszűnését követően (amennyiben rendelkezésre áll a szaporítóanyag, és a termelők megkapják a telepítési engedélyeket) a pecsenyekacsa előállításához 7 hetes, a hízott kacsához és libához 3-3,5 hónapos, míg a húsliba (zabos liba) előállításhoz 100 napos időszak szükséges a vágóüzemi feldolgozáshoz. Az újratelepítésnek ráadásul szigorodó feltételei lesznek, az ágazatoknak ugyanis teljesíteniük kell az előírt járványvédelmi minimumokat.
