Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Februárban a nyerstej országos termelői átlagára 98,18 forint/kilogramm volt az AKI nyilvántartása szerint, miközben a kiviteli ár csak 84,18 forintot ért el. Utóbbi alapvetően az olasz azonnali piaci árakhoz igazodik, amelyek viszont már - igaz enyhén - újra emelkedni kezdtek az elmúlt 1-2 hétben. Harcz Zoltán szerint ez hamarosan érzékelhető növekedést hozhat az exportárakban is. Magyar valutában számolva a taljánoknál mintegy 86-92 forintot ér a spot piacon most egy kilogramm nyerstej, míg csupán 9 centet a fölözött tej (ezt azonban csökkenti még a fuvarköltség!).
Egyrészt jön a tavasz, és májusban-júniusban a legnehezebb eladni a tejet a természetes termelési csúcs miatt. Másrészt egész Európában növekedésnek indult a kibocsátás. A 2014-es orosz embargót követően előbb egy tejpiaci válság bontakozott ki, amire a tejkvóta 2015. márciusi megszűnése csak rásegített. Az unió - ha megkésve is - támogatott termelési önkorlátozást vezetett be, ennek hatására Európa legtöbb tagállamában átmenetileg csökkent a tejkibocsátás.
Az intézkedés már véget ért, és időközben Kína, Észak-Afrika és Szaúd-Arábia tejtermékek iránti igénye is fokozódott, ezért azok a vállalkozások, amelyek a tejkvóta megszűnésére készülve fejlesztették kapacitásaikat, újra gőzerővel üzembe álltak. Ennek hatásait látjuk most. Hogy mégsem csökkent a boltokban a vaj ára? A tejzsír és a belőle készülő valamennyi tejtermék felértékelődött a fogyasztói igények változása miatt - magyaráz Harcz Zoltán. Drasztikus változásra, teljes visszarendeződésre már nem is számíthatunk ezen a téren.
A világpiaci kínálat ugyanakkor hirtelen megváltozhat, például ha Új-Zélandon szárazság van, akkor Kína nem onnan, hanem Európából fedezi a tejigényét, ami megemeli az itteni árakat. Ha a gazdaságpolitikai döntések éppen nem befolyásolják a piacot, akkor az új-zélandi vagy dél-amerikai kedvezőtlen időjárásra mindig "számíthatunk". Ugyanakkor azt se feledjük, hogy a tejtermelést számos jogcímen támogatjuk, az állattartást pedig előírásokkal korlátozzuk. Az európai tej ezért drága, de minőségi portékának számít a nemzetközi piacon, főleg Ázsiában.
Egy év telt el azóta, hogy a friss tej áfája 5 százalékra csökkent. Hozott ez érezhető változást a piacon? - tesszük fel a kérdést. Harcz Zoltán egyrészt dicséri a kormány első lépését, másrészt annak örülne, ha a tartós tejek és egyes alapvető tejtermékek áfája is hasonló szintre süllyedne. A fenti törvényi változás az idehaza értékesített tejek csupán 15-18%-át érinti. A tejgyártásban és -értékesítésben - üzleti szempontok miatt - gondot jelent a néhány napos szavatossági idejű tejek kezelése, főleg a nyári időszakban. A tartós tejeknek így mindig helyük lesz a polcokon. Harcz Zoltán emlékeztet rá, hogy sok fogyasztó még ma sincs tisztában vele, hogy az UHT és ESL tejek tápértéke semmiben nem különbözik a pasztőrözött (friss, vagy nyers) portékáétól.
"Kezdeményeztük a túró, a tejföl, a vaj, a trappista sajt esetében is az 5 százalékos áfakulcs bevezetését a kormánynál. Ezek a termékek Magyarországon hazai tejből készülnek, és jellemzően idehaza kerülnek elfogyasztásra. Félkemény sajt még mindig nagy mennyiségben érkezik be az országba, ezért az intézkedésnek lenne piactisztító hatása. Úgy tudom, van fogadókészség a kormány oldaláról az alapvető élelmiszerek általános áfa-csökkentésének folytatására, de hogy ez idén testet ölt-e egy jogszabályban, az majd csak a választások után dől el" - összegez a szakember.
