Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az állattenyésztési ágazatok régiós megoszlása két aránnyal jól szemléltethető. Az egyik az állomány százalékos elhelyezkedése (2016-os adatok alapján), a másik a mezőgazdaságban betöltött szerepe. Utóbbi az egyes ágazatok Standard Termelési Értékével (STÉ) jellemezhető. Az STÉ a mezőgazdasági termelő tevékenység egységnyi méretére (1 hektár, 1 állat) meghatározott normatív termelési érték, amely
- tartalmazza az értékesítést, az üzemi felhasználást, az üzemi fogyasztást és a készletek változásából származó bevételt;
- tartalmazza a fő- és a melléktermék értékét;
- nem tartalmaz semmilyen közvetlen és egyéb támogatást;
- nem tartalmaz semmilyen termékhez kapcsolódó adót, sem az áfát;
- a standard értékek összeállításához használt adatok 12 hónapos termelési időszakot ölelnek át.
Az "STÉ 2010" együtthatókat öt egymást követő év átlagára (2008-2012) kellett kalkulálni, így a számítás minden tagországra azonos tartalommal készült el.
A fő állatállományok régiós Standard Termelési Értékének aránya az összes STÉ-hez képest
Tejelőtehenek
A fenti ábrán kitűnik, a tejelő tehenészet aránya az összes STÉ-ben régióktől független, kiegyenlített képet mutat, mindenhol hasonló a tehenészet gazdasági jelentősége. A legnagyobb részarányt a megtermelt értékből (bő 14 százalékkal) az Észak-Alföldön adja az ágazat, ezt követi a Közép- és a Nyugat-Dunántúl régió (13 százalék feletti részaránnyal). Az Észak-Alföld régióban található a legnagyobb a tejelőtehén-létszám is, az összes állomány több mint 25 százaléka (lásd a következő ábrát). A Dél-Alföld régióban pedig az országos állomány 22 százaléka lelhető fel. Tehát a két régióban tartják az ország tehénállományának közel felét.
A tejelőtehén-állomány megoszlása régiónként
Hízósertés
A hízósertés-állomány esetében is a két alföldi régió a meghatározó: a Dél-Alföldön a sertések 28,6 százaléka, míg az Észak-Alföldön 25,2 százaléka volt megtalálható 2016-ban. A kettő együtt az állomány 54 százalékát jelenti. Ezt követi a Dél-Dunántúl régió 16 százalékos részesedéssel, míg létszám tekintetében ismét az Észak-Magyarország régió képviseli a legkisebb hányadot. Az összes Standard Termelési Értékre vetített mutató (legelső ábra) alapján nagyjából négy régió tartozik az élvonalba: a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és Közép-Magyarország. Észak-Magyarországon nemcsak kevesebb sertést tartanak, de az ágazat súlya is jóval kisebb az érték-előállításban.
Érdemes kiemelni, hogy az abrakos hizlalás koncentráltsága kevésbé függ össze a takarmánytermő terület meglétével. Míg a szarvasmarha-ágazatban az eredményes termelés feltétele a saját tömegtakarmány előállítása - hiszen a tömegtakarmányoknak nincs jelentős piaca -, addig a sertéstartásban ez nem létfeltétel. Könnyebb a piacról beszerezni a koncentrált takarmányokat, tápokat, bár az olcsó saját abraktakarmány természetesen a sertéságazatban is támogatja a rentábilis hizlalást.
A sertésállomány megoszlása régiónként
Brojlercsirke
A brojlerállomány tartása is jelentős területi egyenlőtlenséget mutat. Ennél az ágazatnál is a két alföldi régióban találjuk a legnagyobb állatlétszámot, az országos részesedésük 53 százalék, ami majdnem megegyezik a sertéshizlalásban betöltött arányukkal. Emellett nagyon jelentős még a Nyugat-Dunántúl régió, ahol a brojler több mint 15 százalékos létszámaránya figyelhető meg. A brojlertermeléshez kapcsolt értékelőállítás az Észak-Alföldön a legnagyobb, 6 százaléka az összes mezőgazdasági termelési értéknek (ebben a kisvárdai MasterGodd cégcsoport tevékenysége fontos szerepet játszik). Ezt a Nyugat-Dunántúl régió követi 5,8 százalékkal. Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon tölt be legkisebb szerepet a csirkehizlalás a mezőgazdasági termelésben.
A brojlercsirke-állomány megoszlása régiónként
Tojótyúkok
A tojótyúk-állomány 22,9 százalékát a Közép-Dunántúl régióban tartják, és itt a mezőgazdaság termelési értékében betöltött szerepe is kimagasló (8,3 százalék). Ebben döntő szerepet játszik a Gyermelyi Zrt. nagyjából 540 ezer darabos állománya, amellyel saját maguk állítják elő az alapanyagot a tésztagyártáshoz, viszont a szükséges mennyiség kétszeresét termelik meg, így a piacon is jelen vannak. A legkevesebb tojótyúk a Dél-Dunántúlon található, és itt a legalacsonyabb az ágazat részesedése a megtermelt termelési értékből.
A tojótyúk-állomány megoszlása régiónként
Pulykák
A hízópulyka-állomány eloszlásánál szembeötlők a területi eltérések. Itt a legnagyobb súlyt mindkét mutató szempontjából a Nyugat-Dunántúl képviseli. Itt tartják az országos állatlétszám majdnem egyharmadát. A Dél-Alföld régió is igen jelentős a maga közel 30 százalékos részesedésével. A két régió együtt a pulykalétszám 63 százalékát adja. Pest környékén található a legkevesebb pulyka, és a mezőgazdasági termelésben betöltött szerepe is elenyésző ebben a közép-magyarországi régióban.
A pulykaállomány megoszlása régiónként
Juhok
A vizsgált ágazatok között az anyajuhnál figyelhetők meg a legnagyobb különbségek az állatlétszám megoszlásában. Az Észak-Alföld régió a legjelentősebb juhtartó, az állatlétszám majdnem 40 százaléka itt található. Ezt követi a Dél-Alföld régió 27 százalék körüli értékkel, míg Nyugat-Dunántúlon a legkisebb az állatlétszám. Az észak-alföldi régióban az ágazat gazdasági súlya is magas: 2 százalékot képvisel az összes mezőgazdasági termelési értékből, míg a Nyugat-Dunántúlon ez a mutató a 0,2 százalékot sem éri el.
Az anyajuh-állomány megoszlása régiónként
Szlovák Sándor, AKI
