Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Németország évek óta küzd azért, hogy a vizek nitrátterhelésén csökkentsen, és elkerülje az Európai Bíróság rá szabott büntetését a sorozatos határérték-átlépések miatt. A nálunk régesrég megszokott nitrátkijuttatási előírásokat Németországban csak 2017-től kell betartani, és azonnal felforgatta az állattenyésztésüket - elsősorban a sertéshizlalást. Hatása még a növénytermesztés és a gépgyártás számaiban is mérhető volt. Erről az alábbi cikkben írtunk.
Elkezdték alkalmazni a nitrátrendeletet - Belerokkannak?
Miközben a szektor a büntetést elkerülő derogációért kiáltott, Európa egyik legnagyobb vágóhídja, a Tönnies egy újgenerációs istállórendszer kiépítésén dolgozott, amitől a probléma megoldását várta. Az eddigi épületektől eltérően ezek nyitottak, így fűtés nélkül üzemelnek. Az ürüléket és a vizeletet egy saját fejlesztésű trágyakezelő rendszerben elkülönítik egymástól, így nem keletkezik "hígtrágya". Márpedig az előírások elsősorban a hígtrágya kijuttatását akadályozzák, mivel ez szennyezi leginkább a felszín alatti vizeket. A Tönnies rendszerében a szilárd ürülék biogázerőművekben landol, és végső formájában virágföldként végzi. Csak a vizeletet használják fel folyékony nitrogén-utánpótlásra. Ezzel a módszerrel harmadával kevesebb nitrát kerül a talajokba.
Az új trágyakezelő rendszerrel nemcsak a hígtrágyázás problémáját oldja meg a 65 éves vállalat, hanem az állatok konfortérzetét is javítja. Ugyanis az új módszerrel az istálló levegőjét is kevesebb ammónia és por terheli. A nyitott terek nemcsak jobb klímát biztosítanak, hanem nagyobb csoportok kialakítását is lehetővé teszik, ahol a disznóknak több szociális érintkezésre nyílik lehetőségük. A nyitott falak szimbolikusan is átláthatóbb termelési feltételeket teremtenek. Mindez pozitív visszhangra fog találni a fogyasztók körében is - vélekedik a Tönnies.
A cégcsoport 14 ezer sertéstartótól vásárolja fel a vágóhídi alapanyagot. Első körben 500 új istálló építésébe kezdenek bele, melynek költségeit a termelői szövetkezet állja.
a vágóhíd folyamatos üzemelése érdekében. Másrészt azt is be akarta bizonyítani a kezdeményezéssel, hogy a közvélemény téved, amikor a nagyüzemi tartást környezetszennyezőnek vagy állatkínzónak tartja. Németországban mára a termelés létkérdésévé vált a fogyasztók "felvilágosítása". A megavágóhíd hajlandó beállni az állatjóléti címkézés mögé is - ez is trendi odaát -, ám ezzel kapcsolatban rosszak az eddigi tapasztalatai: "A fogyasztó reggel még az állatok jólétéért aggódik, ám este, a bevásárláskor mégiscsak az árcédulát nézi meg."
