Megúszták az állatlétszám felezését a hollandok, de ennek súlyos az ára

Agrárszektor
Inkább 100 km/h az autópályán, semmint megfelezni az állatállományt - most itt tartanak a hollandok a nitrátkibocsátás ügyében. A kocka azonban még nincs elvetve, könnyen lehet, hogy az állattartók nem ússzák meg ennyivel - írja a topagrar.com.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Szeptemberben írtunk róla, hogy Hollandia az állatállomány felezésére kényszerülhet. Miután elvesztette azt a lehetőséget, hogy Németországba exportálja a szervestrágyát (hiszen ott is óriási gondok vannak a vizek nitrátosodásával), végképp túltelítődtek nitrogénnel a talajok és vizek az országban. Nyáron ezért úgy döntött a kormány, hogy meg kell felezni az állatállományt, és lemondani arról, hogy az ágazat ennyire exportorientált legyen. A vizek nitrátosodásáért ugyanis elsősorban az állattartás, másodsorban az építőipar a felelős a felmérések szerint.

EZ IS ÉRDEKELHET
Válaszul gazdák ezrei sereglettek az utakra tüntetni, ezzel párhazumosan az építőipar is demostrációkba kezdett. A heves ellenállás láttán a kormányzat végül beadta a derekát, a legújabb jogszabálytervezet ugyanis a nitrogénemessziót inkább azzal korlátozná, hogy 100 km/h-s maximális haladási sebességet írna elő az autópályákon. Mark Rutte miniszterelnök a jogszabályt úgy jellemezte, mint ami bosszantó lehet a társadalom számára, azonban elkerülhetetlen, ha csökkenteni akarják a nitrogénkibocsátást.

Elkeserítő döntés, de ha nem hozzuk meg, akkor sok ember már munkanélküliként ünnepelte volta a karácsonyt, és akkor én sem tudtam volna a tükörbe nézni"

- tette hozzá. Bár egy pillanatra úgy tűnt, hogy a forgalom tempójának lassítása árán mindkét szektor megmenekült, nem ilyen egyszerű a dolog. A legújabb elképzelések szerint azzal kellene csökkenteni az állatok nitrátkibocsátását, hogy kevesebb fehérjét tesznek a takarmányukba, így a hizlalás tempója lényegesen lelassulna. A Wageningeni Egyetem kutatásai alapján azok a tehenek, amelyek 10 százalékkal kevesebb fehérjéből termelnek, akár 15 százalékkal is kevesebb ammóniát ürítenek a környezetbe. Megjegyezzük, az állattenyésztők ebből a mondatból azt is kihallják, hogy a hangsúly nem feltétlenül a kevesebb fehérje adagolásán, hanem annak hasznosításán van, vagyis nemesítéssel még sokat lehetne javítani az emésztés hatásfokán. Az egyetem szerint, ha minden gazda eszerint járna el, akkor

fehérjeszegény tápok révén háromszor több nitrogént lehetne megtakarítani, mint a maximális közúti sebesség korlátozásával.

A mezőgazdasági szakértők eközben arra hívják fel a figyelmet, hogy kevesebb fehérjéből nagyon nehéz ugyanannyit termelni, ami végülis drágítani fogja a terméket. Más szakértők úgy vélik, hogy a modern tehenészetekben az állatok az élettanilag feltétlenül szükségesnél jóval több fehérjét kapnak. A gazdák a túletetéssel gyakorlatilag "bebiztosítják" maguknak a maximális hozamot. Megjegyezzük, ezen is sokat lehetne javítani az állatok teljesítményszintjét egyedileg követő, precíz mérésekre alapozott abrakadagolással. Úgy tűnik, még a sokra becsült Hollandiában sem mindenütt a legjobb genetikát és a differenciált takarmányozást alkalmazzák.

Egyelőre nem világos, hogy a fehérjecsökkentett tápok ügyét miként lehetne megvalósítani. A mezőgazdasági minisztérium arról beszél, hogy anyagilag vonzó intézkedésekkel kívánja a gazdákat a váltásra bírni. Ugyanakkor egy ismert ügyvéd, aki leginkább környezetvédőket szokott képviselni a bíróságokon, kétli, hogy a csökkentett fehérjetartalmú tápok etetése ellenőrizhető. Szerinte könnyebb számon kérni az autósokon az utazási tempót, mint a gazdákon az etetett fehérje mennyiségét. Másrészt, egy "fehérjekvótát" könnyebb lenne áruba bocsátani, mint egy sebességkorlátozásra vonatkozót. Ahogy a hollandokat ismerjük, ebben is bizniszt látnak.

Ahogy a széndioxid- és a foszfát-kibocsátás "jogát" már adják-veszik egymás között, úgy örömmel fogják venni a nitrogén-kvóta megjelenését is a piacon.
Az állattenyésztés aktuális kérdéseiről többet is megtudhat a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencián. Regisztráljon most a december 4-5-i eseményre!
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?