Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A magyar baromfi ipar feldolgozóipar oldaláról történő áttekintésben faji bontást nem alkalmazunk, a brojlercsirke, víziszárnyas, pulyka- és étkezési tojás termelő ágazatot egyként kezeljük. Elöljáróban annyit elmondhatunk, hogy nagyon nehéz éve van- és lesz is a magyar baromfiágazatnak. A miértekre a válaszokat lentebb részletezzük.
Röviden 2020 baromfitermelése a vírusokról szól. 2020 januárjában előbb Hajdú-Bihar-, majd Komárom-Esztergom megyében igazoltak madárinfluenza fertőzést, ám ezen kitörések nem fajultak klasszikus értelemben járvánnyá, értjük ezalatt azt, hogy nem kezdődtek tömeges fertőzések. A madárinfluenzán túl egy másik vírusjárvány is elkezdődött: az első koronavírusos betegeket március elején regisztrálták hazánkban. Azonban a "pánikvásárlásnak" nevezett jelenség már februárban elindult, március hónapra "tetőzött", a kormányzati intézkedések nyomán a vendéglátóhelyek, iskolák bezártak és ez nagyon erősteljesen érintette a baromfiágazatot, amely az egyik legolcsóbb húsfehérje forrást állítja elő. Ugyanis egy sokkszerű keresletcsökkenéssel találkoztak az iparági szereplők, melyeket nem tompított az otthoni főzés, s a fentebb már említett pánikvásárlási időszak lecsengésével a bolti forgalom is visszaesett. Mindeközben március végén Bács-Kiskun megyében is felütötte a fejét a madárinfluenza vírus, ami után szinte borítékolható volt, hogy a januári esetektől eltérően - köszönhetően a rendkívüli telepsűrűségnek és tartásmódnak - könnyen tömeges fertőzésekhez vezethet, ami sajnos így is történt.
Tehát miért is jelenthető ki szinte teljes bizonyosággal, hogy a baromfisoknak lesz a legnehezebb a 2020-as éve? Az oka nagyrészt az önellátottsági szintünk. Utóbbi mutató értéke az AVEC 2018-as felmérése szerint 130 %-os, ami jelenti azt, hogy a hazai teljes fogyasztáson belül az éves termelés 30 %-a exportra kerül. S mivel kellett szembesülnie ennek a termelési berendezkedésnek? Világszerte radikálisan visszaesett a HoReCa szektor irányából érkező kereslet, mely jelenséggel a magyar baromfiexport is találkozott. Ezt tetézte a madárinfluenza fertőzöttséggel járó, harmadik országok irányába történő exportkorlátozás is. A kettő együttes eredője, hogy mind az Uniós- mind pedig a harmadik országok exportpiaca erősen korlátossá vált. Az Európai Uniós exportunk keresletoldali csökkenését erősítette a Lengyel dömpingáru, ugyanis korábban ott is találtak madárinfluenzával fertőzött baromfiállományt, ezáltal az a Lengyel árualap, ami az exportkorlátozás alá eső harmadik országokba irányultak volna, az EU belső piacán keresték a helyüket. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a Lengyel önellátottsági szint 250 % feletti, azaz összehasonlításképp a Lengyel baromfitermelés a Magyarországiénak ötszöröse. Tehát csak a Lengyel baromfi export mennyiség Magyarország éves termelésének 2-2,5-szerese. Ezen mérethatékonyságból kifolyólag pedig árban is nehéz versenyezni a Lengyel exporttal. Utóbbi hatást csak tovább erősítette a rendkívüli mértékben pusztító madárinfluenza jelenléte Magyarországon.
Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum