Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A magyar baromfiágazat Európában a nyolcadik legnagyobb exportvolumennel bírt 2019-ben, a teljes európai baromfiszektor kibocsátásának 4-5%-át a magyar adja. A hazai baromfiexport teljesítménye (hús tekintetében) nagyjából 250 ezer tonna. Az ágazat szereplői 90% feletti arányban hazai tulajdonban vannak, tehát hosszú távú játékosok.
Hogy és mikor kerültek kapcsolatba a mezőgazdasággal és különösképpen a brojler hízlalással?
A családi vállalkozásunk főtevékenysége jelenleg brojlercsirke előállítás, valamint szántóföldi növénytermesztés. Szüleim mindig foglalkoztak állattartással és hozzávetőleg 25 évvel ezelőtt kezdtek bele a brojler hizlalásba egy régi emeletes, még a "TSZ" időkben létesített marha istállót átalakítva. Előtte tartottak bárányt, tenyésztettek éticsigát és az országban elsőként emut is. Növénytermesztéssel 10 éve az én ösztönzésemre kezdtünk el foglalkozni.
Említette, hogy a brojler hízlalást, növénytermesztés és a jövőben terményfelvásárlás, valamint takarmánykeverés is kiegészíti. Hogy függenek ezek a tevékenységek a főtevékenységet illetően össze?
A brojler hizlaláshoz jelenleg vásároljuk a kész tápot. Ugyanakkor az alapanyagárak évről évre drágábbak, ami természetesen megemeli a tápok árát, ezen keresztül pedig a költségeket is. A biztos jövőhöz véleményem, és a család többi tagjának a véleménye szerint is több lábon állás vezet. Ezért vágtunk bele egy évtizeddel ezelőtt a szántóföldi növénytermesztésbe is, hogy a magunk által megtermelt takarmányt feletethessük a saját állatállománnyal.
Jelenleg is - mint, az eltelt években mindig - 1. osztályú húst állítunk elő. Ezért úgy gondolom, hogy saját receptúrával, minőségi helyben termelt magyar alapanyagokkal, azok ismert beltartalmi értékeire alapozva, tovább javíthatunk a fajlagos kihozatalokon, hogy továbbra is prémium minőséggel tudjunk szolgálni partnereinknek.
A brojler hízlalás tekintetében, hogy jellemezné a piacot, melyek lehetnek a kitörési pontok? Milyen technológiával dolgoznak?
Szerencsénkre keresett és kedvelt a baromfihús a hazai és külföldi piacokon egyaránt. Ha például vallás szempontból vizsgáljuk a kérdést, világszinten is az első sorban helyezkedik el, szemben például az úgymond "tisztátalan sertéssel", mely fogyasztása egyes vallások szerint tilos.
A teljesen számítógép vezérelt istállókba naposcsibét fogadunk. Mély almos technológiával dolgozunk, amihez az általunk termelt búza szalmáját használjuk, míg hízlalás során keletkezett trágyát a szántóföldeken felhasználjuk fel.
Kapacitásunk jelenleg, az új beruházásnak - Roxel technológiával megépült, X-treck keltető technológiát alkalmazó istálló - köszönhetően, 60 ezer egyedről 80 ezerre nőtt turnusonként. Egy turnust hat hét alatt nevelünk fel, mely után a takarítás és a következő turnus fogadására történő előkészítés két hetet vesz igénybe. Így évente 5-6 rotációt vagyunk képesek felnevelni, ami az új istálló beüzemelésével már közel fél millió darab csirkét jelent évente.
Mezőgazdasági tevékenység kapcsán is gyakran felmerül az utódlás kérdése, a fiatal generáció fokozatos bevonása a gazdaság életébe, a termelésbe. Az Önök esetében ez mennyire megoldható?
Mióta jogosítványt szereztem, aktívan részt veszek magam is a családi vállalkozásban. Mezőgazdasági tanulmányaim befejezése után, már, mint fiatal(gazda) vállalkozó segítem a közös termelést. Mindenképp szeretném folytatni a szüleim által elkezdett munkát és remélem fokozatosan tovább fejlesztve újabb munkahelyeket tudunk teremteni, ezzel is hozzájárulva a baranyai vidék fejlődéséhez.
A legutóbb megvalósított beruházásuk a tartástechnológia fejlesztése volt. Mennyiben segítette Önöket a finanszírozó bank szerepvállalása és hogy vélekednek az üzem jövőbeni kilátásairól?
Nagyot álmodtunk a fejlesztések során! Terményszárítót, takarmánykeverőt és Magyarországon egy teljesen új keltető technológiás istállót építettünk, amihez természetesen anyagi segítségre is szükségünk volt. A megvalósításban a Takarékbank állt mögénk, nélkülük nem sikerült volna.
Élelmiszerre mindig szükség lesz. A mai rohanó világban egyre kevesebben tartanak a ház körül baromfit. A jövőre való tekintettel a régebbi istállókat is tervezzük tovább modernizálni, illetve a takarmány tárolási kapacitáson is szeretnénk még fejleszteni.
Növénytermesztési oldalról jelenleg teljes a gépparkunk. Hatékonyságunkat RTK robotpilóta rendszer segíti több éve. Csökkentett menetszámú, forgatás nélküli technológiát alkalmazunk. A gépek folyamatosan amortizálódnak, így a következő fejlesztéseket ezen a téren is tervezzük, amiben ismét a Takarékbank hozzáértő segítségére szeretnénk támaszkodni.
Írta: Gradwohl Zoltán és Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum