Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Abban, hogy a világ baromfihús exportja nem csökkent nagyobb mértékben két országnak bizony van szerepe, nevezetesen Oroszországnak és Ukrajnának. A két ország lélekszáma összesen 180-190 millió fő, az átlagos jövedelem alacsony, éves baromfihús fogyasztásuk egy főre vetítve 30 kg/év az OECD adatai alapján, ami csaknem 30 %-kal magasabb, mint egyik legfontosabb helyettesítő terméknek, a sertéshúsénak.
A Szovjetunió felbomlása mindkét ország termelésében nagy törést okozott, azonban a kétezres évektől rendkívül nagy növekedésnek indult mindkét ország termelése, 20 év alatt csaknem duplájára nőttek. Ami viszont a téma aktualitását adja az, hogy 2020-ra Oroszország önellátó lett, Ukrajna pedig nettó exportőrré vált. Az OECD előrejelzése szerint 5 éven belül az export többlet nagyjából a magyarral ugyanakkora nagyságrendet fog képviselni. Rendkívül nagy területűek az országok, sok a mezőgazdaságban hasznosítható terület (többek között köszönhetően az éghajlatváltozásnak is), a gazdaságok egyre nyitottabbak. A baromfihús termeléshez leginkább szükséges alapanyag a takarmány, ezek legfőbb komponensei a búza, kukorica és szója. Összehasonlításképp kiszámoltuk, hogy egy kg baromfihúsra eső takarmány alapanyag termelés mekkora nagyságrendet képvisel.
A Wageningeni Egyetem kutatása alapján az orosz termelés, főként a kukorica függőségnek, illetve kedvezőtlenebb éghajlati viszonyoknak köszönhetően mintegy 10 %-kal magasabbak az ukránnál. Azonban az orosz termelési költségek is 13-15 %-kal alacsonyabbak az EU átlagnál. Ezek olyan komparatív előnyöknek köszönhetők, mint az olcsó földgáz rendelkezésre állása az országhatárokon belül, továbbá a rendkívül alacsony munkaerő költségek: az ukrán órabérek átlagban 2 EUR-t tesznek ki, az orosz pedig 3,5 EUR. Továbbá vegyük figyelembe az extrém nagy ukrán kukorica termésmennyiséget, ami megfelelő takarmány receptúrázás mellett hatékony fehérje alapanyag lehet a szárnyasok takarmányában.
Összegezve, megítélésünk szerint fontos tekintetünket a keleti versenytársak irányába is vetni, hiszen alapvetően alacsonyabb előállítási költséggel alacsonyabb minőséget, de rendkívül nagy volument termelnek. Emellett megjegyeznénk, hogy Ukrajnában a baromfitenyésztésnek az étkezési tojás előállításon keresztül erős hagyományai vannak, ők a világ második legnagyobb termelői Kína után, ezáltal rendkívül fontos exportőrök is. Mindkét ország közel esik Ázsiához, azon belül Kínához. 2020 harmadik negyedévére a Kínai baromfi import 20-25 %-a már Oroszországból érkezett. Gondoljunk bele, milyen változásokat indukálhat az, ha az oroszok lesznek a legnagyobb baromfi exportőrök Kína irányába? S az Ukrán export pozíció erősödése az EU irányába?
A baromfipiaci trendekről, az orosz-ukrán felfutásról bővebben a hamarosan megjelenő Agrárláz 2021 kiadványukban is olvashat!
Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum