Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az OECD-FAO adatai illetve előrejelzése alapján az egy főre jutó sajtfogyasztás az EU-ban átlagosan ~20 kg/fő, amely 2028-ra 21,5 kg/főre növekedhet. Összehasonlításként a hazai sajtgyártás volumene és a nettó import alapján a hazai fogyasztás (túróval együtt) 11,5 kg/fő körül alakul. A hazai fogyasztás az elmúlt években kismértékben növekszik, de jelentősen elmarad az unió 20 kg/fő-s átlag fogyasztásától, így a hazai sajt fogyasztás bővülésére még jelentős tér mutatkozhat.
Makro adatok a gazda szemével: Továbbra is a magyar nyerstej ár az egyik legalacsonyabb az Unióban?
Makro adatok a gazda szemével: A tejipari beruházások hatására növekszik a hazai tejfeldolgozás?
A hazai sajtgyártás az elmúlt években nőtt, legjelentősebb fejlesztésként az Alföldi Tej Kft. 2019 őszén átadott debreceni sajtüzeme emelhető ki. Az üzem az évi 8.000 tonnás kapacitásával akár az import sajtmennyiség 12-13%-át is kiválthatja, de mellette több jelentős hazai sajtgyártó (például a Savencia Fromage & Dairy Hungary - korábbi nevén Pannontej, Óvártej) is bővítette kapacitásait az elmúlt években.
A növekvő hazai termelés eddig elsősorban a kivitelt támogatta - a növekvő termeléssel együtt növekedett az export részaránya, a hazai sajtok közel felét exportáljuk. A 2020. március-árpilisi adatokban látható visszaesés - vélhetően - a koronavírus hatására beszűkölő külkereskedelmi piaci lehetőségeknek köszönhető.
A növekvő hazai sajtgyártás ellenére a külkereskedelmi egyenlegünk érdemben nem javult, a 12 havi gördülő adatok alapján az import sajtok mennyisége továbbra is több mint évi 30 ezer tonnával meghaladja a kivitelt. A határparitásos külkereskedelmi árak alapján elmondható, hogy elsősorban az olcsóbb, feltételezhetően gyengébb minőségű import sajtokat fogyasztjuk, miközben a drágább, de feltételezhetően jobb minőségű hazai sajtokat pedig jelentős részben exportáljuk.
A hazai piacon döntően a trappista sajtot keresik a vásárlók, amely részaránya akár a 70%-ot is elérheti. A hazai fogyasztókban - részben a kereskedelmi láncok folyamatos akciói révén - az átlagosan 1.500 Ft/kg trappista sajtár rögzült, miközben ennek reális ára jelenleg inkább 2.000 Ft/kg körül mozog. A trappista sajtra vonatkozó Magyar Élelmiszerkönyvi előírások várhatóan 2020 végétől szigorodni fognak, így az import sajtok egy része kiszorulhat a trappista sajt kategóriájából. 2021-től tehát a minőség tekintetében már tudatosabban választhatunk, remélhetőleg a hazai fogyasztók minél szélesebb köre fordul majd a jó minőségű hazai sajtok, többek között a trappista sajtok irányába.
Írta: Magyar Attila - Takarékbank Agrárcentrum
