Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Kétmillió fecske hiányzik Magyarországról, és ennek az ember az oka - mondta az InfoRádiónak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület (MME) szóvivője. Pedig ezek a madarak évente kétezer tonna kártevő rovartól szabadítanának meg bennünket. A szakember szerint a fecskepusztulás oka az élelmiszer-pazarlást kiszolgáló nagyüzemi mezőgazdaság, a globális klímaváltozás, a nem korszerű vegyszerrel végzett szúnyoggyérítés, és az, hogy sokan még ma is leverik a fecskefészkeket. Ugyanakkor a szakember úgy látja, hogy a felvilágosító kampányok hatására a fecskefészek-leverések száma több mint ötven százalékkal csökkent az elmúlt tíz évben.
Az épületeinken fészket építő molnár fecske és füsti fecske, valamint a partfalakon kolóniákat alkotó parti fecske egyedszáma 2000 és 2010 között 62 százalékkal csökkent Magyarországon - mondta Orbán Zoltán. Az MME szóvivője elárulta, hogy ezt a trendet a médiával és a lakossággal együttműködve sikerült megállítani, de megfordítani nem.
Augusztusonként kétmillióval kevesebb fecske van itthon, mint volt két évtizeddel ezelőtt, és mivel egyedenként legalább egy kilogramm rovart fogyasztanak, kétezer tonna marad a nyakunkon. A fecskék specialisták, csak repülő rovarra vadásznak - mondta a szóvivő. Az időjárás számukra a legjelentősebb állományszabályozó tényező. "A klímaváltozás hatására nem húsz-harminc-ötven évente van egy ilyen negatív periódus, hanem két-három évente, és kisebb rossz hatások egész évben érik őket" - hívta fel a figyelmet az élelmiszerpazarlást kiszolgáló nagyüzemi mezőgazdaság mellett a másik nagy veszélyforrásra Orbán Zoltán.
De nem értünk a fecskéket veszélyeztető tényezők sorának végére. Orbán Zoltán szerint Nyugat-Európában ez nem érvényesül, nálunk viszont óriási károkat okoz: az elképesztően rosszul végzett szúnyoggyérítés, ami 98 százalékban kémiai idegmérgekkel történik. Ezzel az a baj, hogy minden rovart elpusztít. Száz elpusztított rovarból kettő szúnyog - magyarázta a szakértő.
A parti fecskéknél az élőhelyvesztés már a folyószabályozásokkal elkezdődött. Ma már csak a Tisza Tokajtól északra lévő szakaszára jellemzőek a számukra létfontosságú leszakadó partfalak, így a szárazföldre voltak kénytelenek behúzódni ezek a madarak, homokbányákba, esetenként munkagödrökbe.
