Több, a vadászati ágazatot érintő törvény is megváltozott a tavalyi év végén. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény, valamint az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény számos rendelkezését is módosította - írta meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Ezen főbb módosítások tartalma az alábbiakban olvasható.

1. A vadászterületre, a vadászterület földtulajdonosi közösségére a vadászati jog haszonbérletére vonatkozó szabályozás módosítása

A vadászati törvénynek már az előző hatályos változata is biztosította annak lehetőségét, hogy - meghatározott kivétellel - a tulajdonosi közösség vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a tulajdonosi közösség gyűlését, ám annak részletes feltételei mostanáig nem kerültek szabályozásra. A módosítás ezt a hiányosságot pótolta, egyértelműsítette.

A földtulajdonosi közösség, mint szervezet megszűnését már nem a tagok határozzák el, ezért szükségessé vált, hogy a törvény a lényegi kérdések vonatkozásában is rendelkezzen a tulajdonosi közösség megszűnésekor szükséges intézkedésekről. Emellett a földtulajdonosi közösség gyűlésén meghozott határozatot az arról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított 3 hónapon belül lehet megtámadni a bíróságnál. Ez a határidő jogvesztő. Ez egyaránt - megkülönböztetés nélkül - biztosítja a megtámadás lehetőségét a gyűlésen részt vevő, és az onnan esetlegesen önhibájukon kívül távolmaradó személyeknek, azzal, hogy a határozat meghozatalától számított három hónapon túl nincs lehetőség a sérelmezett döntés megtámadására. A rendelkezés célja, hogy a tagok elkerüljék az esetleges indokolatlan pereskedést.

A vad elől tartós telepítésű kerítéssel elzárt vadászterületen okszerű vadgazdálkodási tevékenység nem folytatható, ezért ezen terület vonatkozásában a továbbiakban nem jár a vadászati jog fejében haszonbérleti díj. Fontos, hogy a vadászati törvénybe került új rendelkezés szerint a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegét a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére kell fordítani.

A vadászati törvény eddig nem kellő pontossággal szabályozta a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a szerződés megszűnésének esetén követendő eljárást. Az új, pontosított szabályozás értelmében a szerződés bármilyen okból előálló megszűnése esetén a tulajdonosi közösség képviselője köteles a megszűnést követő 60 napon belüli időpontra összehívni a tulajdonosi gyűlést és a tulajdonosi gyűlés dönt az új haszonbérleti szerződés feltételeiről és a haszonbérlő személyéről. A vadászterület módosításának esetköreit a vadászati törvény az alábbiak szerint határozza meg:

• a szétválasztáson belül történhet kiválás, amikor az érintett vadászterület változatlanul fennmarad azzal, hogy a területe csökken a kivált vadászterület területével, a létrejött új területen a tulajdonosi közösség dönt a képviselő és a jogosult személyéről, a haszonbérlet feltételeiről, a működési szabályzatról;
  
• különválás esetén a szétválasztással érintett vadászterület megszűnik, és két vagy több új vadászterület jön létre, és minden új vadászterület esetében dönteni kell a tulajdonosi képviselő és a haszonbérlő személyéről, a haszonbérleti szerződés tartalmáról és a működési szabályzatról;
  
• az egyesítésen belül beolvadás során a beolvadó vadászterület megszűnik, a befogadó vadászterület a beolvadó területtel növekszik, egyebekben, így különösen a képviselő és a vadászatra jogosult személyében a befogadó vadászterület esetében változás nem történik;
  
• összeolvadás esetén a korábbi vadászterületek megszűnnek, és új vadászterület jön létre, ahol dönteni kell a tulajdonosi képviselő és a haszonbérlő személyéről, a haszonbérleti szerződés tartalmáról és a működési szabályzatról.
  

2. A vadászatra vonatkozó szabályozás módosítása

A nem lőfegyverrel folytatott hagyományos vadászati módok (agarászat, solymászat) során kegyelemlövésre nincs meg minden esetben a lehetőség. Egy hatályba lépő új rendelkezés az ilyen esetekre azt írja írja elő, hogy a sebzett, vagy az egyébként súlyosan beteg vadat a kímélet érdekében gyors és azonnali halált okozó lövéssel kell elejteni.

Pontosításra került továbbá, hogy a vadászati hatóság határozattal már nem csak a vadászterület egészére, hanem annak meghatározott részére nézve is rendelkezhet úgy, hogy korlátozhatja vagy megtilthatja egy, vagy több vadfaj vadászatát.

Az egyes vadászható nagyvadfajokat a törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg, ezért az egyes nagyvadfajok tételes felsorolása a vadászati törvényből törlésre került. A törvény a jövőben általános jelleggel tiltja a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz használatát. A fenti tiltás alól azonban a törvény egyes vadfajok - így például az aranysakál és a róka - állományának hatékony szabályozása érdekében mostantól mentességet biztosít.

3. A vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos hatósági eljárások és nyilvántartások szabályozásának, valamint ezekkel is összefüggésben a vadászkamarára vonatkozó szabályozás módosítása

A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról a továbbiakban az érintett tájegységi fővadásszal egyeztetve dönt, méghozzá úgy, hogy a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakra is figyelemmel lesz. Alapvető elvárássá vált továbbá az is, hogy a jóváhagyott éves tervnek összhangban kell lennie a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakkal. A módosítással beépíteni kívánt új rendelkezések egyrészt kialakítják a már régóta fennálló gyakorlat jogszabályi hátterét, másrészt megteremti a vadászati hatóság részéről az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak történő adatszolgáltatás jogalapját. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár a továbbiakban a vadgazdálkodási jelentések adatait is tartalmazni fogja.

A hivatásos vadászokról az Országos Magyar Vadászkamara is nyilvántartást vezet. Ehhez a vadászati hatóság a továbbiakban a hivatásos vadászok tekintetében mind a nyilvántartásba vételről, mind a nyilvántartásból való törlésről rendelkező döntését megküldi a vadászkamara részére is. A hivatásos vadászok szolgálati feladatainak teljesítésével összefüggésben a törvényben rögzítésre került az is, hogy a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok elejtése, elfogása után az abban meghatározott összegű lődíj jár, amely kifizetésének módját a hivatásos vadász munkaszerződésében kell meghatározni.

A vadásztáraságok tekintetében a felelős személy fogalmát egyértelműen meghatározták, illetve pontosításra kerültek a vadászjegy és a vadászati engedély kiadásának feltételei. Egyértelműen meghatározásták azt is, hogy a vadászjegyet a vadászkamara állítja ki, továbbá azt a továbbiakban nem naptári évenként, hanem vadászati évenként kell érvényesíteni.

Emellett pontosításra került a törvény vadászati felelősségbiztosításra, illetve annak megléte igazolására irányadó szabályozása. Emellett pontosították azt is, hogy a vadásznak a vadászat alkalmával milyen dokumentumokat kell minden esetben magánál tartania, és azokat a meghatározott ellenőrzésre jogosultak felhívására bemutatnia. Ugyancsak pontosításra kerültek a vadászjegynek, illetve a vadászati engedélynek a vadászati hatóság általi visszavonására vonatkozó rendelkezések, azzal, hogy a vadászati hatóság a visszavonásról rendelkező, véglegessé vált döntésről értesíti a vadászkamarát, amely intézkedik a vadászjegy érvénytelenítéséről vagy a vadászati engedély visszavételéről.

Az egyes vadgazdálkodási eljárásokra vonatkozó szabályokról szóló 412/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet egyes rendelkezései átkerültek törvényi szintre. Ennek keretében a Vtv.-ben kerül meghatározásra a vadászvizsga ellenőrzése, valamint a vadászvizsga eredményének esetleges érvénytelenítésével kapcsolatos rendelkezések. Tekintettel arra, hogy a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati képzettséggel, képesítéssel rendelkező személyek a szakirányú képzés során a vadgazdálkodás területének ismeretanyagát magasabb szinten sajátítják el, mint a vadászvizsgát megelőző tanfolyamon résztvevők, indokolt lett annak kimondása és törvénybe iktatása, hogy e személyek a megszerzett szaktudásra figyelemmel mentesülnek a vadászvizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyam elvégzésének kötelezettsége alól.

A vadászható nagyvadfajok trófeabemutatási kötelezettségének egységesítése érdekében rögzítésre került az is, hogy a vadászatra jogosultnak az elejtett vad trófeáját az elejtéstől - elhullott trófeás vad esetén a birtokbavételtől - számított 30 napon belül trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál be kell mutatnia. A törvénymódosítás annak lehetőségét is biztosítja, hogy a vadászatra jogosult a róka, az aranysakál és a borz koponyáját az elejtéstől számított 30 napon belül trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutathatja. Emellett kiegészítése, pontosítása és racionalizálása került az Országos Trófeabíráló Testület tevékenységére, működésére, a testület összetételére vonatkozó szabályozás is. A módosítás során a tájegységi fővadász szakirányítási feladatköre is bővítésre került azzal, hogy a tájegységi fővadász közreműködhet a trófeabírálati tevékenységben.

A továbbiakban vadvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonásáról szóló döntésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy vadtenyésztési tevékenységet engedély nélkül folytat, vadat engedély nélkül tart, vadat engedély nélkül szállít vagy vadat vadászterületre engedély nélkül helyez ki. A tulajdonosi képviselő és a vadászatra jogosult személyének nyilvántartásba vétele iránti ügyekben is szükséges - az esetlegesen a vadászterület határának megállapításával, a tulajdonosi gyűlések határozatainak megtámadásával, a haszonbérleti szerződés felmondásával kapcsolatos nem ritkán több évig húzódó peres eljárások jogerős befejezését követően - a hatósági döntés módosítása vagy visszavonása.

Pontosításra kerültek a vadászkamarai tagok - sport- és hivatásos vadászok - nyilvántartásával kapcsolatos feladatok, a kötelező vadászkamarai tagsággal összefüggő eljárások, valamint az új típusú vadászjegy kiadásával kapcsolatos hatósági eljárás szabályai. Régi szakmai igény teljesült azzal, hogy a hivatásos vadászokat a továbbiakban nem lakóhelyük, hanem szolgálati helyük - munkahelyük - alapján tartsa nyilván az érdekképviselet, hiszen a hivatásos vadászok továbbképzésének alapja a nyilvántartás helye. Az új szabályozás értelmében a vadászkamara gazdasági tevékenységet közvetlenül nem végezhet. A törvény módosításával azonban lehetővé vált az, hogy a vadászkamara bizonyos költségeket - így különösen a postázással együtt járó költségek - a tagok részére áthárítson.

Végezetül a miniszter felhatalmazást kapott a törvényben a vadászjegy és a vadászati engedély érvénytelenítésére irányadó szabályozás megalkotására, valamint a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegének a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére történő fordításának szabályozására. A fentiekkel kapcsolatban az első felhatalmazó rendelkezéshez kapcsolódó szabályozó aktusok az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 50/2021. (XII. 29.) AM rendeletben már meg is jelentek.