Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A 2017-2020-as időszakban folyamatosan, évente mintegy 15-25 ezerrel nőtt az országban tartott szarvasmarhák száma, ám a tavalyi év során ez nemcsak megtorpant, de komoly visszaesés is volt megfigyelhető a hazai állományban. Míg 2017. december 1-jén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa alapján Magyarország teljes szarvasmarha-állománya 869,7 ezer példányból állt, ez 2018 azonos időszakára 884,8 ezer egyedre nőtt. Vagyis a KSH adatai szerint egy év alatt 15 ezerrel, az elmúlt öt évben 102 ezerrel (13%-kal) nőtt. Ez a szám 2019 végére elérte a 909,1 ezer szarvasmarhát is, az elmúlt öt évet tekintve az az állomány bővülése továbbra is 13%-os volt, elérve a 107 ezret. A növekedés 2020-ban sem állt meg, ekkor az év végére 932,9 ezer szarvasmarhából állt a hazai állomány, ami egy év alatt újabb 24 ezerrel nőtt. A megelőző öt évben az állomány összesen 112 ezerrel (14%-kal) bővült.
Ezt a stabil növekedést törte meg a 2021-es év. Az év végén a KSH felmérése szerint a hazai szarvasmarha-állomány nemhogy nem gyarapodott, de erőteljesen vissza is esett. A 2021. december 1-i adatok szerint az állomány ekkor 902,1 ezer példányból állt. Vagyis egy év alatt 30 ezernél is több szarvasmarhával csökkent a hazai állomány, ami összességében több mint 4%-os csökkenést jelent.
Megnyugtatóbbak az adatok a tehenek számát illetően, amely az elmúlt években folyamatosan emelkedett, átlagosan évi 7-8 ezer példánnyal. A tendenciát csak a 2020-as év törte meg, de a jelek szerint nem tartósan. A magyarországi tehénállomány 2017. december 1-jén 394,7 ezer példányt számlált, de ez a következő év azonos időszakára mintegy 2%-kal, összesen 402,8 ezer példányra nőtt. A KSH elemzése szerint a magyar tehénállomány öt év alatt összességében 58 ezerrel gyarapodott. Ahogy fogalmaztak, a tejhasznú és a kettős hasznosítású tehenek száma együttesen az elmúlt egy év során a gazdasági szervezeteknél és az egyéni gazdaságoknál összesen 6 ezerrel csökkent. A húshasznú tehénállomány az egyéni gazdaságok esetében 15 ezerrel (16%-kal) bővült, a gazdasági szervezetek állománya több mint 1 ezerrel csökkent. A húshasznú tehenek száma összességében az elmúlt öt évben 68 ezerrel emelkedett, ami 71%-os növekedésnek felelt meg.
2019-ben tovább nőtt az állomány, az év végén 411,7 ezer egyedet számlált, ami 2,2%-os növekedést jelent. A KSH elemzése szerint a hazai tehénállomány 2019-ben öt év alatt összességében 53 ezerrel gyarapodott. A húshasznú tehenek száma pedig ugyanezen időszak alatt mintegy 65 ezerrel emelkedett, ami 63%-os növekedésnek felelt meg. Az elemzésben kitértek arra is, hogy Magyarországon 2019-ben az összes szarvasmarha 47%-a tej-, 35%-a hús- és 19%-a kettős hasznosítású. Országosan a szarvasmarhafajták közül a holstein-fríz állománya volt a meghatározó, a tejhasznú állomány 97%-a ebbe a fajtába tartozott. A kettős hasznosításúakat túlnyomó többségében (99%) a magyar tarka állománya teszi ki, míg a húshasznú fajtákat a legnagyobb arányban a limousine (23%) és a charolais (18%) fajták képviselik.
A számok azt mutatják, hogy 2020-ban megtorpant kicsit az állomány gyarapodása, december 1-jén ugyanis 413,8 ezer tehént regisztráltak a hivatal munkatársai. Ez mindössze 0,5%-os növekedést jelent az adott évre, de ha öt éves távlatban nézzük, akkor összességében elmondható, hogy a tehénállomány 46 ezerrel gyarapodott. Az állomány növekedésének ezen megtorpanása azonban csak átmenetinek bizonyult, 2021 december 1-jén ugyanis 420,2 ezer példányt jegyeztek fel, vagyis egy év alatt ismét 1,5%-kal nőtt a hazai tehénállomány egyedszáma.
A magyar marhatenyésztők szempontjából mindenképpen jó hír, hogy a hazai szarvasmarhának külföldön igen jó a híre, emiatt minden országban szívesen fogadják mind az élő állatokat, mind a marhahúst. A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 22%-kal emelkedett 2021 január-novemberében 2020 hasonló időszakához képest, a marhahús exportjának mennyisége ugyan mérséklődött 12%-kal, ugyanekkor az értéke nem módosult lényegesen, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
