Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Korainak bizonyult az öröm a hazai baromfiágazatban, néhány héttel azután, hogy a hatóságok a legtöbb megyében feloldották a madárinfluenza miatt hozott korlátozásokat, újabb állományok fertőződtek meg. Hetekkel a körzetek feloldása után ismét a madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Bács-Kiskun vármegyében. Ezt követően Békés vármegyében lúdtelepen, míg Komárom-Esztergomban fogságban tartott madaraknál igazolták a madárinfluenza vírusának jelenlétét a laborvizsgálatok. Az állategészségügyi hatóság kijelölte a védő- és megfigyelési körzeteket, valamint megkezdődött az érintett állományok megsemmisítése is - írja a Világgazdaság.
Durvul a helyzet Magyarországon: fertőző állatbetegség szedi áldozatait
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke szerint nem lehet kizárni, hogy a madárinfluenza hosszabb távon is velünk marad. A szakember úgy véli, a vírust nemcsak a vándormadarak, hanem a hazánkban honos, áttelelő madarak is terjeszthetik a vírust és az sem kizárt, hogy a háztáji baromfiállományok is üríthetik a vírust, amely valamilyen úton bekerül a kereskedelembe. Az őstermelők háztáji kacsáit, libáit, vagy csirkéit ma valószínűleg senki sem ellenőrzi, pedig a termelők az onnan származó árukat - például a húst, tojást - a helyi piacokon értékesítik.
Szigorítani kell az ellenőrzéseket
Összetett problémával állunk szemben, ezért minden olyan lépést, amely a járvány megjelenésének kockázatát csökkentheti, alkalmazni kell a jövőben. Az, hogy nincs 3 hónapnál hosszabb mentes időszak Magyarországon, azt feltételezi, hogy folyamatosan itt van a vírus
- vélekedett Csorba Attila.
Durva, ami a magyar vágóhidakon történik: meglepő számok érkeztek
Hozzátette, a telepek járványvédelmi felkészültségét is szigorúbban kellene vizsgálni, emellett, jutalmazni kellene valamilyen formában a helyesen eljáró gazdaságokat, ahol pedig rendszeresen felüti a fejét a vírus, ki kellene zárni a termelésből. Éppen ezért a madárinfluenza kezelésével kapcsolatos jogszabályt is újra kellene gondolni. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy fel kell tárni azokat az okokat, amik a folyamatos újrafertőződés hátterében állnak, hiszen ezek a telepek az egész ágazat jövőjét veszélyeztetik. Szükséges intézkedés lehet például a vadmadarak ritkítása és az is, hogy az ellenőrzésekbe a háztáji termelést is bevonják. A gyilkos kór egyébként óriási károkat okozott, a kacsa és a liba termékpálya az egész ágazat kibocsátását csökkentette. Ha ez a tarthatatlan járványvédelmi helyzet továbbra is fennáll, annak nagyon komoly állománycsökkenés lesz az eredménye.
Az oltás lehet a kulcs?
A madárinfluenza elleni megfelelő védekezés kapcsán egyre többet hangoztatják a szakemberek a vakcinázás lehetőségét. Egy esetleges oltási program bevezetéséhez azonban számos kérdést tisztázni kellene. Jelenleg a legtöbb kereskedelmi egyezmény nem ad lehetőséget arra, hogy vakcinázott terméket a jól fizető exportpiacokra vigyenek a termelők. Amíg ez nem változik, egyértelmű, hogy a baromfitartóknak nem érdeke, hogy vakcináztassanak. E mellett a megfelelő oltási program kidolgozása sem tűnik egyszerű feladatnak. A BTT elnöke szerint jelenleg különböző vakcinagyártók tesztelik termékeiket, amelyek különböző fajokat, hasznosítási típusokat és különböző alkalmazásokat fednek le
- írja a lap.
Áll a bál a magyar baromfisoknál: érik a krízis, kifakadtak a termelők
Ugyanakkor egy vakcinázási program sikeres működtetéséhez nem elég az oltóanyag, szükség van a rendszeres mintavételre és laboratóriumi vizsgálatokra is. Ennek a költségét és a kapacitásbeli lehetőségeket hazai szinten egyelőre az ágazati szereplők sem tudják megbecsülni. A vakcinázás lehetőségével pedig a terméktanács is foglalkozik, a BTT megkezdte egy munkacsoport felállítását, ami megpróbálja felvázolni, milyen anyagi és tárgyi feltételek mellett indulhatna el egy ilyen program Magyarországon.
