Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A magyar baromfiágazat a legnagyobb termelési értéket előállító állattenyésztési ágazat. Évente 700.000 tonna vágóbaromfi termelésével, mintegy 1,2 milliárd étkezési tojás előállításával, az alapanyagtermelés szintjén nagyjából 500-550 milliárd forint értéket állít elő
- mondta Horváth Lajos, a Magyar Pulykaszövetség elnöke, Budapesten. A baromfiágazaton belül a pulyka részesedése 2022-ben a vágóállat előállításból 12,68% volt, mely érték nagyságrendileg a fele a 2002-es értéknek (27,11%). A csökkenő arány részben az alacsonyabb termelési mennyiségnek, részben pedig a csirke és pecsenyekacsa ágazatok intenzív növekedésének tudható be.
Továbbra is a baromfihúst favorizáljuk - messze a csirke a legnépszerűbb
Bár a teljes pulykaágazat nehéz időszakot tud maga mögött, a szövetség elkötelezett abban, hogy felkutassa és megtalálja azon ágazati kitörési pontokat, mellyel a pulykát és minőségi termékeit újra népszerűvé, kedveltté tehetik a fogyasztók körében. Magyarország korábban a világ legnagyobb pulykafogyasztó nemzetei között volt. A 2003-2004-es években Izrael és az Egyesült államok után hazánkban fogyasztották a legtöbb pulykahúst 7-7,5 kg/fő éves fogyasztással. Becslések szerint ez az érték mára megfeleződött, így a fogyasztásunk az EU országok átlagos értékének tekinthető (EU27 3,7 kg/fő/év). A szakmai szervezet úgy látja, hogy a visszaesés összetett hatás eredménye, melyben komoly szerepe volt az elmúlt évek gazdasági következményekkel járó eseményeinek (koronavírus; orosz-ukrán konfliktus, energiaválság, az infláció stb.). Ezen események a prémium termékek (köztük a pulykahús) piacait is megviselték, így a kereslet mértéke is csökkent.
Az energiaválsággal kapcsolatban Horváth Lajos elmondta, hogy tavaly tízszeresére ugrottak az árak, ma pedig már azt lehet hallani, hogy ennek már nyoma sincs. Ebben részben van igazság, hiszen valóban nem tízszeres árakról van szó, de még így is háromszor többet kell fizetni az energiáért tavaly nyárhoz képest. Az ágazati méretcsökkenés több mutatószámot szemlélve is egyértelműen látható. A szövetség taglétszáma a 2021-es 256-os értékről idén tavaszra 198-ra csökkent, a tartási helyek száma is ezzel párhuzamosan csökkent (325-ről 269). A BTT adatbázisa alapján jelenleg pulyka tenyésztésre, nevelésre és hizlalásra ma 1.275 ezer négyzetmétert használnak a termelésben.
A termelési költségeket alapvetően befolyásolta az elmúlt időszak takarmányárai. Ez a 2021-es árszinthez képest 2022-ben olyan magas árszintet ért el, mely hosszú időre meghatározta az ágazat fejlődési pályáját. Az okok közül ki kell emelni a hazánkat sújtó történelmi aszályt, valamint az orosz-ukrán konfliktusból adódó bizonytalanságot. A magas árszint 2023. első félévét követően csökkenni kezdett, de még mindig nem tért vissza a 2021.évi normálisnak mondható árszinthez.
Őrület a magyar boltokban: durva, mennyiért árulják most ezt a húsfélét itthon
Ez lehetne a megoldás?
A hazai élőbaromfi felvásárlás hosszú idősoros adatai egyértelműen az ágazat növekedését mutatják, ám a pulyka esetében az ágazat egészére vonatkozó növekedés nem igazolható. Szemléletes adat, hogy míg 2002-ben az összes felvásárolt élőbaromfi 27%-át adta a pulyka, addig ez az arány 20 év után közel a felére csökkent. Mivel az adatok a hazai vágó-feldolgozó üzemek élőállat felvásárlási mennyiségeit mutatják, abban nem szerepel a külföldi élőállat értékesítés. Hazánk élőpulyka előállítása 7-7,5 millió db/év, melyből várhatóan idén 5,5 millió hazai vágóüzemekben kerül feldolgozásra.
A szövetség úgy látja, hogy a pulyka mindig is a prémium minőségű, ugyanakkor még a fogyasztók jelentős hányada számára elérhető árú húsok közé tartozott. Közismerten magas táp- és biológiai értéke magasabb árszintre történő pozicionálást tesz szükségessé, ezért a közelmúltbeli és mostani gazdasági események következtében sok vásárlót veszített. Az ágazat a problémák orvoslására a növekedés és fejlődés lehetőségeit keresi a termékpálya különböző területeinek szakértőivel, lévén a közös gondolkodásban mindenkinek megvan a maga szerepe, a tenyésztőcégektől a vágó-feldolgozó üzemekig. Horváth Lajos és Dr. Csorbai Attila, a Magyar Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója kiemelte, hogy a pulykafogyasztást népszerűsíteni kellene, akár sportolók által is. Mint mondták, a pulyka nagyszerűen beépíthető szinte bármely étrendbe, ráadásul egy-egy ismertebb sportoló általi reklámozás komoly lendülelet adhatna a fogyasztásnak.
Rengetegen fordítanak hátat a sertéshúsnak: ezért mondanak le róla
A szövetség szerint szükséges meg teremteni azt a közös fórumot, ahol a tenyésztőcégek be tudják mutatni a „jövő pulykáját”, a tenyésztési programjaik eredményeit. Ezen eredményekhez kell igazítani a keltetés, keltetői kezeléseket, valamint a termelés (nevelés és hizlalás) technológiai fejlesztéseit, takarmányozási programját, a szövetség pedig úgy látja, hogy folytatni kell az új, a változó fogyasztási igényekhez alkalmazkodó termékek fejlesztését és le kell követni a globális élelmiszeripar innovációit a vágó-feldolgozó üzemek esetében is. Itt nemcsak a friss húsok, hanem a késztermékek és konyhakész termékek piacán is keresni kell a termékfejlesztés új, innovatív megoldásait és nem utolsó sorban marketingtevékenységgel emelni kell a pulykahús termékek imidzsét, növelni fogyasztását. Ezzel valósítható meg egy gazdaságosan és fenntartható módon működő pulykaágazati modell, melyben a hazai ágazati szereplők is (köztük a vágóhidak, keltetők, előnevelők és hizlalók) egyaránt képesek működni.
