A 2010-es években a hazai pulykafogyasztás a világ élvonalába tartozott, Izrael és az Egyesült Államok mellett nálunk volt a legmagasabb az egy főre jutó pulykahús-igény. Igazi pulykafogyasztó nemzet voltunk, azonban néhány év alatt jelentősen csökkent a kereslet, amely megviselte a pulykaágazatot, így a teljes baromfiágazaton belül talán a legnehezebb helyzetben lévő termékpályát képviseli. Hogyan értékelhető ez a drámai visszaesés?

Ha hosszabb távra visszatekintünk, azt mondhatjuk, hogy 2020-ban a tulajdonosi kör azért döntött úgy, hogy megvásárolja a Gallicoop-ot, mert abban az időszakban érződött egy folyamatos termelői erősödés, illetve a piacon is kezdett nagyobb részt követelni magának ez a szegmens, egyre keresettebb volt a pulykahús, illetve a pulykahúsból készített termékek köre.

Az elmúlt években a különböző típusú válságok, így a Covid következtében előállt fogyasztás-átalakulás, az energiaválság, egy óriási takarmány alapanyagválság és az ideiglenesen irreálisan megnövekedett takarmányárak mind olyan tényezőket jelentettek, amelyekkel meg kellett küzdenünk. Ez a pulykaágazatot a többi baromfihoz képest még erőteljesebben érintette. Ennek fő oka az, hogy egy hosszabb tenyészidejű baromfiról beszélünk, nagyobb takarmányfelhasználási igényű, érzékenyebb állat a pulyka.

Vagyis az elmúlt időszakban a negatív külső tényezők hatására minden tekintetben rosszabb lett a helyzet. Ezzel együtt azt gondolom, hogy a mostani időszakot nézve megkezdődött a kilábalás, ha nehezen is, de szépen lassan én stabilizálódni fog ez ebben az évben.

Van bőven ebből a húsból itthon, de alig esszük: miért nem kell senkinek?

A csökkenő kereslet ellenére továbbra is komoly növekedési lehetőségek előtt áll a pulykahús.

Nem csak a kereslet, hanem a költségek terén sem alakult jól a pulykaágazat helyzete, a hosszabb hizlalási idő miatt eleve magasabb a takarmányköltség, amelynek az alapját képező gabonaárak nagy mozgásokat mutattak az elmúlt években. Hogyan alakul a költségszerkezet a pulykanevelésben?

Kétségkívül a takarmány ára a legfontosabb tényező, a költségeket tekintve a legnagyobb tételt jelenti, mintegy 60-70 százalékot tesz ki az összes kiadásból, amelynek fő oka a hosszú tenyészidő.

Az energiafelhasználás szintén komoly tétel, ez a vízfelhasználással párosulva azt jelenti, hogy a pulykahizlalás rezsije hozzávetőleg 15-20 százalék. Erre jön még a szintén jelentősnek számító munkabér, amely körülbelül 10 százalékot tesz ki. Ezekben a tényezőkben az elmúlt időszakban olyan mértékű, nem várt növekedés volt, ami nagyon kedvezőtlenül befolyásolta a termelési kedvet.

Nem olcsóbb a vendégmunkás, de magyarok már nem jelentkeznek álláshirdetésre

A mezőgazdasági cégek is rászorulnak a munkaerő-importra, helyben már nem lehet toborozni új munkaerőt.

Ha már munkaerő: általános jelenség az egész gazdaságban, de különösen az állattenyésztésben és az állati termékek feldolgozásában, hogy nagyon nehéz dolgozókat toborozni ilyen feladatokra. Ezzel a helyzettel mit tud kezdeni a Gallicoop?

Mint a legtöbb élelmiszeripari cég esetében, ez nálunk is egy nagyon sarkalatos kérdés. A Gallicoopnál a feldolgozó üzemekben is nagyon nehéz a helyzet ebben a tekintetben, de a telepeken talán még inkább. Az országban ma már csaknem 30 saját pulykatelepünk van, az elmúlt három-négy évben a növekedés a saját telepek tekintetében ez Dunántúlra esett. Ott pedig még nehezebb ebben az ágazatban, ebben a tevékenységben a megfelelő jövedelemmel munkatársakat találni.

Ha kellőképp motivált dolgozókat keresünk, akkor a 8-9 százalékos, illetve az elmúlt években a minimálbér növekedéséhez igazított béremelés nem elegendő. Egy húsüzem, jellegéből adódóan hűtött munkaállomásokkal nem könnyen talál munkaerőt, ennek eredményeképp mi is egyre több helyen külföldi munkatársakat alkalmazunk.

A legnagyobb nehézséget mégis a fogyasztás visszaesése jelentette. Milyen hatásokkal járt ez az ágazatra és a Gallicoopra nézve?

Már a válság terhelte évek előtt is volt egyfajta csökkenés, de később ez nagymértékben zuhant, és a korábbi kiemelkedő pulykahús-fogyasztástól lényegesen visszaesett a magyar kereslet. Mára éppenhogy eléri az uniós átlagot, ez pedig 30 százalékos csökkenést jelent.

Azt gondolom, ennek egyetlen egy oka van: az elmúlt három-négy évben nagyon nem volt mindegy a vásárlónak, hogy mit mennyiért vesz meg.

Mi magunk továbbra is azt gondoljuk, hogy nem lehet összehasonlítani a pulykahúst a csirkehússal, de tény, hogy utóbbinak az előállítási költsége, több szempontból is sokkal alacsonyabb. A pulyka előállítási költsége majdnem kétszerese a csirkének. Ez meghatározó még akkor is, ha a pulykahúsnak nagy előnye a közvetlen direkt húsfogyasztás mellett, hogy nagyon jó készítmény-alapanyag, legyen szó akár a sonkákról, akár a különböző panírozott termékekről.

Ezzel együtt is, főleg az ár miatt nagyon sokan áttértek kedvezőbb árú alapanyagokból készült készítmények fogyasztása felé. Ez Magyarországon talán erősebben jelentkezett az elmúlt években, mint a külföldi piacon.

Az, hogy nagyjából tartottuk azokat a volumeneket, sőt, gyakorlatilag az elmúlt évben a Gallicoop egymillió pulykával növekedett a feldolgozottsági volumenben, az elsősorban annak köszönhető, hogy nemcsak a hússal, hanem a készítményekkel is egyre stabilabban jelen vagyunk a külföldi piacokon.

Belföldi problémák esetén valóban sokat segíthet az export, de az elmúlt években külföldön is volt keresletcsökkenés. Hogyan tudta a Gallicoop az exportban ellensúlyozni a hazai nehézségeket?

Szerencsére a Gallicoopnak korábban is egy jó külföldi vevőköre volt, ez többségében európai piacokat jelentett. Gyakorlatilag az Európai Unión belül minden országba szállítunk, és mindegyikben van élő kapcsolatunk. A fő hústermékek, mint a mellfilé és a combfilé nagyobb részét, mintegy 70 százalékát külföldre adtuk el. Az elmúlt években tudatosan készültünk arra, hogy ahogy növekedik a mennyiség, a feldolgozási volumen, azt hasonló szinten el tudjuk helyezni az exportpiacokon, és természetesen az elmúlt években új vevőkkel is sikerült kapcsolatot kiépítenünk.

Ennek keretében volt egy nagy stratégiai váltásunk még a Covid idején: korábban csak feldolgozóknak, illetve az éttermeknek, szállodáknak értékesítettünk, de akkor erősítettük a kiskereskedelmi kapcsolatokat is az exportpiacokon. Ez már akkor is segítséget jelentett, de szerencsére ez az előny meg is maradt.

Ennek eredményeképp a Gallicoop tavaly már 3,6 millió pulykájával, az idei évben pedig várhatóan mintegy 4 millió pulykával már azon feldolgozók közé tartozik, akik tudnak versenyezni akár lengyel, német, vagy más országbeli nagyobb feldolgozókkal.

Nagy probléma ugyanakkor továbbra is az, hogy a fő hústermékek értékesítési árában kiszolgáltatottak vagyunk, hiszen itt a nagy termelők, Lengyelország, Németország árait kell követnünk. Ezért jó ideje azon dolgozunk, hogy minél több fő terméket feldolgozva értékesítsünk külföldre.

A hazai élelmiszeripari szereplők közül a Gallicoop volt az elsők között, amely felismerte, hogy az európai muszlim közösség, és az általuk keresett halal termékkör piaci lehetőséget jelent. A cég már a 2010-es évek közepén is folytatott halal vágást és szállított is ilyen termékeket például Franciaországba. Ez a kapcsolat megvan még?

Ez a piacunk megmaradt, sőt az elmúlt években folyamatosan növekedett, mára már stabil vevőnek számítanak az európai muszlim közösségek. Ezen a területen Franciaország, Hollandia, Németország jelenti a fő exportcélpontokat, hiszen ezekben az országokban jelentősen megnőtt a halal termékeket kereső fogyasztói réteg.

Ezeken a piacokon jó pozíciókat tudtunk kiépíteni, ráadásul egyre inkább látható, hogy a muszlim közösség szívesen vásárol készítményeket is. Vagyis a halal vágásból származó húsból készült panírozott és felvágott jellegű termékeket is szállítunk ezekbe az országokba. Ez a halal piac az egyik fő ellensúlyt jelentette a tavalyi évben is a recesszió okozta hazai kereslet visszaesése mellett.

A húsvét és a ramadán is segített a hazai bárányexporton

A keresztény és a muszlim ünnep egybeesése keresleti piacot és magas bárányárakat hozott, de az ágazat problémái továbbra is makacsul jelen vannak.

Folyamatosan dolgozunk alternatív piacokon is, hiszen döntően még mindig az Európai Unió országaiba szállítunk. Az arab és ázsiai piacokat céloztuk meg és ennek érdekében nagyon sok energiát és pénzt fektettünk az auditálások, engedélyek megszerzésébe, az említett, Európán kívüli piacok meghódításába. Tudni kell, hogy az arab országokban erősebb követelmények vannak, de szerencsére ezeknek is megfelelünk, illetve nagyon biztatóak az ázsiai piaci lehetőségek. Az ugyanakkor igaz, hogy utóbbinál a madárinfluenza miatt szinte folyamatos korlátozások egyelőre behatárolják a lehetőségeinket.

Az idei év az élelmiszeriparban a fejlesztésekről fog szólni, az ágazati szereplők sokat remélnek az ezt célzó pályázatoktól. A Gallicoopnak milyen fejlesztési elképzelései vannak?

Nagyon fontos az utóbbi időszakban a kormánynak az a stratégiai iránya, hogy a nagy élelmiszeripari cégeket a Nemzeti Bajnok programon keresztül komoly támogatással erősíti. Már a Magyar Közlönyben is megjelent az a kormányhatározat, hogy a Gallicoop fejlesztéseit megfelelő támogatással segíti az állam. Az exportpiacokon való újabb pozíciószerzés érdekében valóban fejlesztenünk kell, növekednie kell a volumennek és egyre inkább a külföldi konkurensekhez kell igazítanunk a technológiai viszonyainkat is.

Egyelőre a vágó-daraboló, valamint a készítménygyártás esetében sem dolgozunk olyan hatékonysággal, mint egyes versenytársaink, ezért itt komoly lépésekre készülünk. Emiatt az elkövetkezendő négy-öt évre szóló stratégiai tervet fogadott el a tulajdonosi kör, amelynek keretében mind a feldolgozási üzemrészt, mind a készítménygyártást, legyen az felvágott vagy panírozott készítmény, jelentős mértékben megújítjuk, illetve új üzemeket építünk. Ennek révén el tudjuk érni azokat az óránkénti hatékonysági, gyártási mennyiségeket, amivel a külföldi konkurensek ma már rendelkeznek.

Szerencsére ma már a pulykafeldolgozás, ha nem is annyira, mint egy csirkefeldolgozás, de nagymértékben automatizálható, vagyis ezek a fejlesztések a teljesítménynövekedésen kívül természetesen a munkaerőproblémán is enyhítenek.

Az elkövetkezendő években emiatt közel évi 5 millió pulyka feldolgozására építünk ki egy új üzemrészt, illetve a mostani 10 ezer tonna panírozott és 15 ezer tonna egyéb készítményt szeretnénk megduplázni. Ennek érdekében az üzemeinkben is egy komoly fejlesztés valósul meg 2028-ig.

Az elmúlt évek nehézségei után idén jöhet már stabilizálódás? Mit hozhat 2025 a Gallicoop számára?

Az idei évtől elsősorban élénkülést várok, az üzleti terveink is ehhez igazodnak.

Abban bízom, hogy a belföldi fogyasztás is kezd rendeződni, ha nem is olyan szintre emelkedik, mint a korábbi időszakban, de érződik egy kis élénkülés. Ha nem csak az árat nézi a vevő, hanem tudatosan vásárol, figyelembe veszi az egészségügyi, vagy a hús felhasználási lehetőségeit, akkor van elmozdulás a pulyka irányába. Úgy tűnik, az exportpiacok is kezdenek rendeződni. Összességében a tavalyi év minden nehézsége ellenére készletek nélkül zártuk az évet, és a január is hasonló volumenben folytatódott, tehát egyelőre nem látszik az a szokásos törés, ami általában az év elején szokott lenni. Végső soron élénkülést várok, stabilitást, amely a jelek szerint a stabilabb takarmányárban is megjelenik majd, erre talán jobban lehet most alapozni.