Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Örülni kell a szerencsésebb évnek, de közép- és hosszú távon a gazdaságosság megőrzését óvatosan kell kezelni, ugyanis a felvásárló, a húsipar óriási veszteségeket szenvedett, a kis és közepes hazai vágóhidak bezártak, vagy be fognak zárni. Ilyen nehéz időkben a feldolgozók az átvételi árakat próbálják lenyomni. Minél tovább áll fenn az a piaci helyzet, hogy a magyar sertéshús ára meghaladja a németét, annál több hazai feldolgozó fog tönkre menni. A jövő termelőtől és vágóhídtól egyarán megkívánja a változást, a legkifizetődőbb pedig az örök álom, az összefogás lenne mindenki számára
- mondta a MÁSZ-nak Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke.
Itt lehet a megoldás: komoly segítséget kaphatnak hamarosan az állattartók
A nagyobb gazdaságok termelési volumenében növekedés várható, hiszen nagyobb a hozzáférésük az anyagi és szellemi tőkéhez, valamint a beruházások támogatásához. Azt még nem tudjuk, hogy a fogyasztás gátat szab-e a nyereségtermelő képesség emelkedésének a sertéságazat esetében. A jövő kérdése az, hogy meg tudunk-e felelni az új fogyasztói igényeknek, illetve Közép-Európa és Magyarország gazdasági helyzetének. A szakember jóslata szerint a sertésállomány bővülni fog, de a kis- és közepes vállalkozások hiányát mindenki érezni fogja.
Rövid távon az állattenyésztésre biztosabb jövő vár, mint az elmúlt 10-20 évben bármikor
A hazai hízóágazat várhatóan nem fog csökkenni. Az elmúlt pár év a modern és hatékony módszerekkel dolgozó sertéstelepeknek aranykor volt, amire a közeljövőben is számíthatunk. Az európai sertéshústermelésben történő további csökkenés és normális termésmennyiség esetén várható takarmányárak megfelelő árrést biztosítanak a továbbiakban is. A takarmány és az élő sertés áraránya hosszú távon is kedvező lesz a sertéstartóknak. A fő kérdés az, hogy meg tudjuk-e teremteni az európai szintű hatékony termelés feltételeit. Nyugat-európai szintű termelést 1000 koca feletti telepen lehet megvalósítani, a technológia hasznosítása és a menedzsment működése mellett a megfelelő szakemberi létszám is ezekben a gazdaságokban lehet ideális.
A legrosszabbon már túl vannak a tejtermelők, de korai még pezsgőt bontani
A szakemberellátottság egyre inkább romlik, és a telepi menedzsmentben is egy generációváltásnak lehetünk tanúi. Nagyon nehéz modern ismeretekkel bíró telepvezetőt, tenyésztésvezetőt, vagy állatorvost találni manapság, akiknek ráadásul a munkaerőköltségük is egyre emelkedik. A képzéssel hatalmas problémák vannak, azon kevesek közül, akik állattenyésztő szakon végeznek, jórésze nem az ágazaton belül helyezkedik el. A társadalom nem bízik abban, hogy ezzel a szakmával hosszú távon jól meg lehet élni, ami nagyon komoly fékje lehet az ágazat fejlődésének a jövőben. Simon Gyula szerint az általános gazdasági problémákon felül (mint például a finanszírozási nehézségek vagy a támogatások kiszámíthatatlansága) az állategészségügyi helyzet jelent állandó veszélyt, hiszen a sertéspestis nagymértékben sújtja a térséget.
Az, hogy sokan azt gondolják, nem lehet az itt kapott bérekből jól megélni, szűkíti a munkaerőkínálatot.
Az energiaárak is jelentősen korrigáltak visszafelé, ami szintén könnyebbséget jelent az előttünk álló évre. Az inflációs nyomás is csökkenni látszik egész Európában, ami remélhetőleg a reálbérekben is hoz pozitív változást, és lesz keresletbővülés a sertéshús és a -hústermékek iránt. A piaci helyzet teljesen bizonytalan, a jelenlegi EU-s élősertés-árszint még mindig túl magas az exporthoz.
Megtudtuk: így pörgetné fel a kormány a magyar gazdaságot 2024-ben
Ha nem lesz belpiaci fogyasztásbővülés, az várhatóan előbb vagy utóbb az árak csökkenését hozza
A Vidékfejlesztési Programban továbbra is háttérbe szorul a sertéságazat a mezőgazdaságon belül elfoglalt helyéhez képest
- tájékoztatta a lapot Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója.
Egyre szűkebb az a kör, aki állattenyésztéssel foglalkozik, miközben egy rendkívül hangos, egyre nagyobb politikai csoportosulás próbálja az állattenyésztést még inkább elnyomni. Elképesztő szakmai tudatlanság, mindent felülíró ideológiák vezérlik a politikai döntéshozókat olyan európai uniós országokban, ahol korábban az állattenyésztésnek komoly eredményei voltak. Mára ezekből az országokból csökkenő állatlétszámokról, csökkenő gazdatársadalomról kapunk híreket. Kérdéses, hogy ilyen helyzetben tud-e, akar-e Magyarország (és Közép-Európa) profitálni ezekből a folyamatokból?
