Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Amikor méhekről beszélünk, az emberek többségének általában a házi méhek jutnak eszébe, de számos, nagyságrendileg 700 fajta vadon élő faj is megtalálható hazánkban. Ilyenek például bányászméhek, szabóméhek, fali méhek de vannak művészméhek és még sorolhatnánk. Napjaiban egyre elterjedtebbek a földi poszméhek, melyet a köznyelvben dongóként ismerhetünk. A poszméhek ugyanúgy a méhfélék családjába tartoznak, mint a házi méhek, de testfelépítésükben jelentős eltérés mutatkozik, sokkal nagyobbak, szőrözöttebbek így hatékonyabb beporzó képességük. Lényeges eltérés továbbá, hogy a méhekkel ellentétben a poszméhek nem termelnek mézet, viszont esős, hűvös időjárásban is aktívak. Egy földi poszméh példány képes 200 méh munkáját ellátni.
A poszméhek az egész világon elterjedtek, fajszámuk 400 és 500 közé tehető. Legnagyobb fajszámban Belső-Ázsiát népesítik be, míg a trópusokon nem igazán jellemzőek. Közép-Európában az egyik legkutatottabb rovarcsoport, annak ellenére, hogy fajszámuk igencsak alacsony, mindössze 28 faj él ezen a területen.
A zord külső és a repülés hangja megtévesztő lehet, valójában egy nagyon barátságos és dolgos rovarról van szó. Csak nagyon ritkán, akkor csípnek, ha fenyegetve érzik magukat, de ez számukra végzetes. Akár a nap 18 órájában is szorgoskodnak sok-sok növényt meglátogatva. Jellegzetes, nagyobb testfelépítésük, sűrű szőrözöttségük és szárnyaik erős rezgése miatt sok pollen tapad a poszméhek szőrzetére a virágokon tett látogatásaik során, így sokkal több virágport tudnak átvinni egyik virágról a másikra.
Kiemelt jelentőségük van üvegházakban, hajtató berendezésekben. Belgiumban például az üvegházi paradicsom termőfelületének több, mint 90 százalékán poszméhekkel végeztetik el a megtermékenyítést. Hazánkban is számos növényházban megtalálhatóak a mesterségesen betelepített földi poszméhek, nagy jelentőségük van a paprika, paradicsom, eper és tojásgyümölcs ültetvényeken is. Szájszervükkel hozzáférnek a virágok központi termőrészéhez is és sokkal nagyobb virágpreferenciával rendelkeznek, több, méhek által ritkábban látogatott kultúrára is szívesen repkednek. Nagy mennyiségű pollent szállítására képesek, ezért maximalizálják a megtermékenyített növények számát.
Saját kertjeinkbe is telepíthetünk poszméheket, ezzel segítve az ottani beporzási, megtermékenyítési folyamatokat.
Ezeket a mesterséges kaptárokat érdemes virágzás előtt 4-6 nappal kitelepíteni a tájékoztatókon lejegyzett utasítások alapján. Ezeket a kaptárokat már számtalan helyen megvásárolhatjuk, így nem csak a megfelelő beporzási munkálatokat segíthetjük elő, de a poszméhek fennmaradását is elősegíthetjük.
A kaptár kihelyezése után nem sokkal a poszméhek meg is kezdik a munkálatokat. A kaptártól mindössze pár száz méterre repülnek el, de nagyon jó képességeik miatt akár 13 kilométerről is visszatalálnak otthonukba. A királynő 20-22 mm, a hímek 14-16 mm, a munkások pedig 11-17 mm hosszúságúak. A munkások hasának alja fehér. A földi poszméhek onnan kapták nevüket, hogy alapvetően általában 1 méternyi mélységben találhatóak meg a földben, leggyakrabban egér- és vakondjáratokat használva. A királynő is a földbe telel át, majd itt kezdi el az új kolónia kialakítását. Összességében elmondható, hogy a földi poszméheknek nagyon nagy jelentősége van a beporzási munkálatok tekintetében, ezért nagyon fontos védelmük. Külsejük megtévesztő lehet, de nagyon barátságos rovarról van szó ezért fontos, hogy ha találkozunk velük semmiképpen se bántsuk őket.