Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ahogy a kutatások egyre mélyrehatóbban vizsgálják a mikro- és nanoműanyagok környezeti jelenlétének következményeit, úgy bontakozik ki egyre világosabban, hogy ezek a szabad szemmel láthatatlan töredékek milyen szerteágazó és összetett szennyezést jelentenek a környezet, a vizek és az élelmezésbiztonság számára. Ott vannak ráadásul az ivóvízben is, miközben hosszú távú egészségügyi hatásaikról még mindig nincs elegendő információnk.
Sokkoló, mi derült ki a palackozott vizekről: ezt sokan nem gondolták volna
A Nature Communications szaklapban újonnan megjelent tanulmány ezzel kapcsolatban most arra figyelmeztet, hogy ezek a műanyagrészecskék a táplálékon keresztül vagy a levegőből a méhek és más hasznos rovarok szervezetébe is bekerülhetnek. Mindez változásokat okozhat a viselkedésükben, károsíthatja emésztésüket és gyengítheti immunrendszerüket, megakadályozva ezzel az olyan ökoszisztéma-szolgáltatások megfelelő ellátását, mint a beporzás és a kártevők elleni védekezés. Ez pedig jelentős kockázatot jelent a biodiverzitásra, a mezőgazdasági termelésre és a globális élelmiszerbiztonságra is.
A mezőgazdasági szektor is rendkívül sokféle műanyagot használ, így a mikro- és nanoműanyagok többek között a különféle zsákokból, fóliákból, tálcákból, flakonokból, csövekből, de még a vízből és a levegőből is a földekre és a beporzók szervezetébe kerülhetnek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint a világon éves szinten körülbelül 12,5 millió tonna műanyagot használ fel az agrárium, amiből a fóliasátrak 3,5 millió tonnát, a mulcsfóliák 2,5 millió tonnát, a különféle csövek, zsinórok és hálók 2,5 millió tonnát, a silófóliák pedig 1,4 millió tonnát tesznek ki.
A használatban lévő műanyagok az UV-sugárzás és az időjárási elemeknek való kitettség miatt folyamatosan aprózódnak, a belőlük származó darabkák pedig felhalmozódnak a talajban. Azt pedig már számos kutatás igazolta, hogy ezek a plasztikdarabkák életteret biztosítanak a kártevők és a kórokozó mikroorganizmusok számára, sőt a különféle állatfajok el is fogyaszthatják vagy akár fészek építésére is felhasználhatják azokat.
Itt a csúf igazság: riasztó, mikkel vannak tele a magyar szántóföldek is
A kutatók szerint a mikro- és nanoműanyagoknak való kitettség tovább súlyosbítja más környezeti stresszfaktorok, például a növényvédő szerek vagy a gombák és más kórokozók által jelentett fenyegetéseket, főként ha a beporzók szervezetébe kerülő műanyagrészecskéken különféle vírusok is megtelepednek. Az ilyen forrópontoknak nevezett területek különösen súlyos hatást gyakorolhatnak a beporzók közösségére és ezáltal befolyásolhatják az élelmiszerellátás stabilitását is.
A káros hatások léte vitathatatlan, további kutatások szükségesek azonban ahhoz, hogy a poszméhek és más beporzók esetében még pontosabban megértsük a mikro- és nanoműanyagok szervezetükbe kerülésének módját és ott kifejtett hatásait. Ezek az információk ugyanis mind a mezőgazdasági ökoszisztémákat, mind az élelmezésbiztonságot érintő jövőbeli kockázatok értékelése szempontjából kulcsfontosságúak.
