Ahogy azt Balogh Csilla a HelloVidéknek elmondta, több nagytestű kagylófaj él vizeinkben, melyek nagyrészt őshonosak, számos közülük védett is. Ilyenek például a tavi kagyló, a festő kagyló, vagy épp a folyamkagyló.

Ezekre a kagylókra a behurcolt inváziós kagylófajok, mint az apróbb növésű vándor és kvagga kagyló, a kínai kosárkagyló vagy épp a nagyobbra növő amuri kagyló jelentős ökológiai nyomást gyakorol. Az előbb említett inváziós Dreissena fajok (vándor- és kvaggakagyló) az őshonosok héjára gyakran tömegesen kitelepednek, ezáltal gátolják őket mozgásukban, szűrésükben, akár elszűrik az őshonos fajok elől az algát, mely elsődleges táplálékforrásuk

- magyarázta a szakember.

Veszélyes növény jelent meg a magyar vizekben: ijesztő tempóban terjed

Az indiai lótusz gyönyörű növény, de a szakértők szerint károkat okozhat a hazai élővilágban.

Meg kell említeni, hogy az invazív amuri kagyló akár össze is téveszthető őshonos fajokkal. Többek közt ezért sem jó ötlet begyűjteni e nagytestű kagylókat az élőhelyükről. Az inváziós fajok, mint a kvagga és a vándorkagyló, vagy a kínai kosárkagyló (mely őshonos társakkal nem összetéveszthető) eltávolítása, szelektív begyűjtése üdvös, ezáltal nagyban segíthetjük az őshonos kagylókat, akár hozzájárulhatunk az élőhelyen való fennmaradásukhoz

- tette hozzá.

Mely kagylók fogyaszthatók? Érdemes-e őket egyáltalán megenni?

Ha valaki mindenképpen megkóstolná ezeket az invazív kagylófajokat, csak olyan élőhelyről gyűjtsön, mely biztosan nem szennyezett. Ugyanis ezek az állatok intenzív szűrő szervezetek, sokféle szennyezőt kiszűrnek a vízből, például vírusokat, baktériumokat, nehézfémeket és egyéb toxikus anyagokat. Ezeket képesek akár nagy koncentrációban is felhalmozni testükben (a lágyszövetben és héjban egyaránt). Esetenként parazitákat is hordozhatnak, mely csak megfelelő főzési eljárással, hőkezeléssel semlegesíthetők. Így fogyasztásukat nem javasoljuk!

- hangsúlyozta a szakember.

Most lehull a lepel: döbbenetes hírek érkeztek a magyar vizekről

Az elmúlt évek növekedése után tavaly jelentős visszaesés volt megfigyelhető a magyar haltermelésben.

Mik is ezek az inváziós fajok?

Fő szabályként elmondhatjuk róluk, hogy olyanok, amelyek „emberi hatásra” eredeti elterjedési területüktől nagy távolságra kerültek, és az ottani új környezetben nemcsak hogy megtalálták életfeltételeiket, hanem számukra kedvező körülményekre leltek. Eredeti élőhelyükön egy olyan természetes rendszer részét képezik, amelyben számos más fajjal kell együtt élniük, a fajok közötti versengésben fennmaradniuk, miközben fogyasztóik, ragadozóik és kórokozóik folyamatosan gondoskodnak arról, hogy állományaik ne tudjanak egyeduralkodóvá válni. Új helyükön általában ezek a korlátozó tényezők nem hatnak rájuk, ezért képesek ott elszaporodni, tömegessé válni. Itt azonban meg kell említeni azt is, hogy az eredeti élőhelyétől nagy távolságra kerülő fajoknak - szerencsére - csak kis része képes az új területen megtelepedni, azaz nem minden behurcolt faj válik „automatikusan” invázióssá. Az özönfajok egy része „csak” gazdasági kárt okoz, nagyobb részük azonban elsősorban ökológiai jellegű problémákat keletkeztet, illetve sok közülük gazdaságit és ökológiait együttesen.

Nagy a baj: azonnali lépéseket sürgetnek a szakértők a madárinfluenza miatt

Aggasztja a FAO-t a madárinfluenza riasztó mértékű terjedése az ázsiai térségben.

Mit tudunk a már Magyarországon is megjelent invazív kagylókról?

1. Kosárkagyló

A fajt eredetileg Kínából írták le, de elterjedési területe Délkelet-Ázsiát és Japánt is magában foglalja. A nagyobb folyóktól és tavaktól egészen a kisebb csatornákig és halastavakig, többféle álló- és folyóvízben előfordul. Főleg az édesvizeket kedveli, de folyótorkolatok közelében, enyhén sós brakkvizekben is megél.

2. Vándorkagyló

A vándorkagyló eredeti elterjedési területe az oroszországi nagy folyók torkolatának kevert vizében van, de felfedezője a tengerben is megtalálta. Az ilyen széles ökológiai tűrőképességű kagylófajok különösen alkalmasak arra, hogy inváziós módon elterjedjenek, így a jövőben is számíthatunk ilyen fajok betelepülésére. Például a Mexikói-öböl és az Amerikai Egyesült Államok keleti partvidékén őshonos, a vándorkagylóval rokonságban lévő amerikai vándorkagyló (Mytilopsis leucophaeata) a hajók ballasztvizével terjedve már elérte a Földközi-, a Fekete- és a Kaszpi-tengert, és annak ellenére, hogy félsós vízi faj, nem elképzelhetetlen, hogy egyszer az európai folyókba is felhatol.

3. Amuri kagyló

Kiss Árpád feltételezése szerint először 1962-ben kerülhetett be az országba az amuri kagyló, amikor nagyarányú halimport keretében a Szovjetunióból amurt, pettyes busát és fehér busát telepítettek a magyar tógazdaságokba. Az bizonyos, hogy az egyik fontos gazdafaja, a razbóra ekkor érkezett Magyarországra, mert ez a hal 1961-ben Romániában már tömegesen elszaporodott, magyarországi első példányát pedig 1963-ban találta meg Molnár Kálmán a paksi tógazdaságban. Ehhez a dátumhoz képest mintegy húsz év múlva találta meg Petró Ede magát az amuri kagylót a gyulai vár tavának medrében. Ekkor már - egy 1983-ban talált példány alapján - Romániából is ismeretes volt. A Balatonban csak 2006-ban fedezték fel. Mivel az amuri kagyló lárvája sokféle halfajban képes megtelepedni, nem kétséges, hogy halakkal terjedt el Európa többi részén is.