Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az elmúlt évben tapasztalt zord tél és a mostani, szokatlanul magas nyári hőmérsékletek megnehezítik a norvég halágazat szereplőinek munkáját, akiknek az elmúlt hónapokban rekordméretű halpusztulással kellett szembenézniük. A klímaváltozás pedig tovább ronthat a helyzeten, tönkretéve a lazacok természetes élőhelyeit, és tovább drágítva a mesterséges tenyésztésüket - írta meg a Világgazdaság. A Norvég Állatorvosi Intézet szerint az El Nino - amely az egész bolygón megemeli a hőmérsékletet -, a szokatlanul fagyos tél és a medúzatámadások jelentős megugrása miatt a halpusztulás idén eddig 16,7%-os volt, ami rekordnak számít.
Az idei év eddig a tökéletes katasztrófát hozta az ágazat számára, a termelők pedig most kétségbeesetten próbálnak alkalmazkodni az átalakuló időjárási tényezőkhöz
- mondta Philip Scrase, a Carnegie elemzője.
A szakértő szerint jelentősen megdrágulhat a tenyésztés a halállomány csökkenése és a fejlesztésekkel járó költségek miatt. Mint ismeretes, Norvégia a tenyésztett atlanti-óceáni lazac legnagyobb termelője, amely a világpiac 50%-át adja. Az ágazat szereplői a nehéz első fél év után gyógyulást remélnek őszre.
Ez az ország árasztja el hallal Európát: meglepő a nyertes
A nyáron lecsapó rekordmagas hőmérsékletek, az ezzel járó melegebb vizek és a bennük élő paraziták gyorsabb terjedése azonban megnehezíti ezt. A lazacok védelme érdekében az elmúlt években több halászvállalat is kénytelen volt mélytengeri ketrecek kitelepítésével külön tartani a halrajokat, ezzel fékezve a súlyosabb betegségek terjedését. Alexander Aukner, a DNB elemzője elmondta, hogy a tengeri paraziták és fertőzések ellen vakcinákat használnak, ám ezek gyakran túlstresszelik a halakat, ami szintén veszélyes a jólétükre és az egészséges növekedésükre
A tenyésztőknek emellett a fiatalabb halakat hosszabb ideig kell szárazföldi létesítményekben tartaniuk, hogy megvédjék őket a zord éghajlati viszonyoktól, bár ez nem javítja az elhullási arányt. A haltetűnek nevezett paraziták kártétele nemcsak Norvégiában, de Izlandon is egyre nagyobb problémát okoz a termelőknek.
Pánik a lazacpiacon
A lazac exportja Norvégia éves GDP-jének mintegy 2%-át teszi ki, a Norvég Tengeriélelmiszer-tanács szerint tavaly például 1,2 millió tonnát exportáltak 11,2 milliárd dollár értékben. Az iparág hírnevének védelme érdekében ezért Norvégia idén megtiltotta a gyenge minőségű lazacnak minősített, sérült halak exportját. Ez viszont arra kényszeríti a gazdálkodókat, hogy fokozzák az alacsony minőségű lazac hazai feldolgozását prémiumtermékekké, például filévé vagy füstölt áruvá, amelyeket legálisan tudnak külföldön értékesíteni.
Ez az ország árasztja el hallal az európai piacot - meglepő a nyertes
A tilalom előtt a feldolgozatlan hal a vámkorlátokat megkerülve jutott el az európai piacokra, most azonban a gazdáknak a felesleges, sérült halakat árengedménnyel kell eladniuk a feldolgozóknak
- mondta Philip Scrase.
A filézési kapacitással rendelkezőknek, mint például a SalMar, eközben a nagyobb mennyiségek kezeléséhez szükséges munkaerő hiánya miatt nem hatékonyak a létesítményeik. A gazdálkodók erőfeszítései ellenére az elemzők kételkednek abban, hogy az ágazat képes lesz fenntartani a betakarítási mennyiségeket. A SalMar az év elején csökkentette 2024-es mennyiségi előrejelzését, míg más fontos szereplők is a halászat visszaesésére figyelmeztettek.
