Az Európai Unióban az akvakultúrás tenyésztés 2023-ban a becslések szerint 1,1 millió tonna vízi élőlényt termelt, ami az európai halászat egésze 25%-ának felelt meg. Ez az arány jóval a 2020-as globális átlag alatt volt, ami jól mutatja az EU-ban rejlő növekedési potenciált - olvasható az Eurostat oldalán. A kibocsátást tekintve az unió akvakultúra-ágazata a világ tizenharmadik legnagyobb ágazata volt abban az évben, amely a globális kibocsátás volumenének 0,9%-át adta 2022-ben. Az EU-ban az akvakultúra-termelés értéke 2023-ban becslések szerint 4,8 milliárd euró volt, ami a blokk teljes halászati terméktermelésének valamivel több mint 40%-át tette ki.

Az EU akvakultúra-termelésének csaknem kétharmadát négy ország adja

Négy uniós ország állította elő 2023-ban a tenyésztett víziállatok tonnában kifejezett teljes uniós termelésének mintegy kétharmadát, 66,6%-ot. Ebből Spanyolország az össztermelés valamivel kevesebb mint negyedét, körülbelül 23,1%-át állította elő, őt követte Franciaország 17,8%-kal, Görögország 13,4%-kal és végül Olaszország 12,3%-kal.

A különböző víziállatok árai között óriási különbségek lehetnek: például a kagyló átlagos első eladási ára kilogrammonként 1 euró, a tengeri sügéré 7 euró/kg körül, a tonhalé pedig 12 euró/kg körül volt. Az uniós országok közül Franciaországban volt a legmagasabb az akvakultúra-termelés értéke 2023-ban, a becslések szerint 906 millió euró, ami az uniós összérték 18,8%-át teszi ki. A termelés értéke a következő legmagasabb Spanyolországban volt, 802 millió euróval, majd ezt követte Görögországban 684 millió euróval és végül Olaszországban 618 millió euróval.

Ez az ország árasztja el tengeri hallal az EU-t: meglepő a nyertes

Hiába csökken évek óta az uniós halászati ágazat, a spanyolok még mindig az élen járnak benne.

Az uniós akvakultúra-iparágat némi perspektívába helyezi, hogy Norvégia akvakultúra-termelésének értéke meghaladta az EU egészének értékét. Norvégia egymagában 1,6 millió tonna vízi élőlényt (szinte kizárólag lazacot) termelt, 2023-ban 10 milliárd euró értékben. Ez a skandináv ország 2022-ben a világ hatodik legnagyobb akvakultúra-haltermelője volt, 2,7%-os globális részesedéssel, Kína után pedig a világ második legnagyobb exportőr a vízi élőlények terén.

Az EU tengerparttal nem rendelkező országaiban - Csehország, Magyarország, Ausztria és Szlovákia - a teljes halászati termelés az akvakultúrából származik. Megjegyzendő, hogy Luxemburgban nincs piaci termelés.

Az akvakultúra általában a Földközi-tenger és a Fekete-tenger körüli országokban játszik jelentős szerepet. Máltán az akvakultúra 2023-ban az élőtömeg-tonnában kifejezett teljes halászati termelés 91,2%-át teszi ki, ami hasonló arányt jelent, mint Szlovéniában. Az akvakultúra a teljes halászati termelés nagy részét tette ki Cipruson (89,3%), Romániában (77,4%), Görögországban (69,4%), Bulgáriában (59,8%) és Olaszországban (51,8%) is.

Az uniós akvakultúra-termelés középpontjában a halak és a puhatestűek állnak

Az EU-ban 2023-ban az akvakultúra-termelés szinte teljes súlyát az uszonyos fajok (különösen a pisztráng, a tengeri durbincs, a tengeri sügér, a ponty, a tonhal és a lazac) és a puhatestűek (különösen az éti kagyló és az osztriga) együttesen adják. Az unióba 2023-ban a szivárványos pisztráng volt a legértékesebb tenyésztett faj, amely az összes akvakultúra-termelés 17,7%-át tette ki. A következő legértékesebb fajok a tenyésztett tengeri sügér, a tengeri süllő és az osztriga voltak.

Az alga- és moszattermelés a kék gazdaság egyik feltörekvő ágazata. A tengeri fogásokon kívül - elsősorban az Atlanti-óceán északkeleti részén - egyre nagyobb, bár kis mértékben - az akvakultúrából származó mennyiség is növekszik. Ezeket az algákat és moszatokat (beleértve a barna, vörös és zöld moszatokat) például élelmiszerekben, takarmánygyártásban, ipari és gyógyszeripari termékekben használják fel.

Bár a vízi növények akvakultúrából származó termelésének mennyisége a vízinövények fogásaihoz és kirakodásaihoz képest kicsi (megközelítőleg 1%-os), a termelés értéke viszonylag magas. A termesztett vízinövények fő uniós előállítója Franciaország volt 2023-ban. Ezek átlagos ára körülbelül 20 EUR/kg (nedves tömeg) volt.

Itt a sokatmondó jelentés: ilyen halakkal vannak tele a boltok az EU-ban

Az Európai Unióban a halászat 2022-ben is megelőzte az akvakultúrában megvalósuló haltermelést.

Erősen specializálódott az akvakultúra-ágazat az EU-n belül

A piacon jelentős a specializáció, néhány uniós ország, például Spanyolország és Portugália is a magas hozzáadott értékű termesztett fajokat célozza meg. 2023-ban Spanyolország állított elő az EU-ban tenyésztett mediterrán kagyló (Mytilus galloprovincialis) minden 10 tonnájából körülbelül 7-et, nagyrészt az észak-spanyolországi torkolatokban az „off bottom” módszerrel működő tutajoknak köszönhetően. A kékkagylót (Mytilus edulis) az Atlanti-óceán északkeleti részén Franciaországban (az EU összes kagylótermelésének mintegy 41%-a 2023-ban), Hollandiában (megközelítőleg 26%) és Írországban (mintegy 12%) tenyésztették.

2023-ban Görögország termelte az EU tenyésztett aranyszínű durbincs (Sparus aurata) termelésének 62%-át, valamint az európai tengeri sügér (Dicentrarchus labrax) termelésének 51%-át. Lengyelország és Csehország a közönséges ponty (Cyprinus carpio) vezető uniós termelői, együttesen az uniós össztermelés mintegy 53%-át állították elő. Világszinten a közönséges ponty az ötödik legtöbb tenyésztett uszonyos halfaj volt.

Az EU-n belül a csendes-óceáni kagylót (Magallana gigas) főként Franciaországban termelték. Ez 2023-ban az össztermelés mintegy 89%-át adta. Világszerte a 2022-ben termelt puhatestűek mintegy 33%-a volt kagylós osztriga. Az Európai Unióban tenyésztett japán szőnyegkagyló (Ruditapes philippinarum) túlnyomó többségét - 2023-ban mintegy 94%-át - Olaszországban állították elő. Világszinten ez volt a második legtöbbet termelt faj a puhatestűek között (2022-ben az összes faj 23%-a).

Itt a fordulópont: a haltermelés beelőzte a halászatot

Az elmúlt ötven év leggyorsabban növekvő mezőgazdasági ága lett az akvakultúra, amelyben van még potenciál a FAO közlése szerint.

Az atlanti kékúszójú tonhalat (Thunnus thynnus) csak négy uniós országban tenyésztették ketrecben: Málta az EU tenyésztett kékúszójú tonhaltermelésének mintegy 57%-át, Spanyolország mintegy 33%-át, Horvátország mintegy 10%-át adta, és egy kis mennyiséget (kevesebb mint 1%-ot) Portugáliában is termeltek. Írország volt az egyetlen olyan uniós ország, amely 2023-ban lazacot tenyésztett az EU-ban, és körülbelül 9300 tonna lazacot állítottak el. Ez a mennyiség azonban messze elmaradt a Norvégiában tenyésztett 1,5 millió tonnától. Világszinten az atlanti lazac (Salmo salar) a nyolcadik legtöbbet termelt uszonyos halfaj volt.

A tenyésztett szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykis) termelése az EU-ban némileg kivételt képez az országonkénti specializációra vonatkozó általános megfigyelés alól; a szivárványos pisztrángot 20 uniós országban tenyésztették. Az EU-ban 2023-ban a tenyésztett szivárványos pisztráng élőtömegének mintegy 50%-a Franciaország, Olaszország és Dánia együttes termeléséből származott. A halakat vagy belvízi édesvizekben (az összmennyiség több mint kétharmada), vagy az Atlanti-óceán északkeleti térségének sós vizében tenyésztették, és főként tartályban.

Az uniós akvakultúra-termelés volumenének szintje stabil, de az értéke növekszik

2010 és 2023 között az uniós akvakultúra-termelés volumene viszonylag stabil maradt. A termelés értéke azonban a magasabb áraknak köszönhetően - különösen 2021-ben és 2022-ben - meredeken, mintegy 78%-kal emelkedett.

Ugyanebben az időszakban a norvég akvakultúra-termelés mennyisége és értéke is jelentősen nőtt. 2023-ban Norvégia akvakultúra-termelésének volumene 62%-kal volt magasabb, mint 2010-ben, bár 2022 és 2023 között enyhe, 0,7%-os csökkenés következett be. A termelés értéke 2023-ban valamivel több mint két és félszerese volt a 2010-es értéknek, a 2021-es és 2022-es erőteljes növekedés az időszak számos más évében tapasztalt fokozatosabb növekedésre épült.

Ez az ország árasztja el hallal Európát: meglepő a nyertes

Hiába fejlődik az európai uniós tagállamok haltermelése, egyelőre a nyomába se érhet Norvégiának.

Egyre növekszik az ökológiai akvakultúra-termelés az EU-ban

Számos uniós ország az ökológiai kritériumoknak megfelelően termel akvakultúra-termékeket. Írországban 2022-ben az akvakultúra-termelés túlnyomó többségét, mintegy 86%-át (főként lazacot) ökológiai módon tenyésztették. Ez az arány messze a legmagasabb az uniós országok között. Az uniós országok közül a következő legmagasabb arányok Hollandiában (2022-ben mintegy 36%), Szlovéniában (2022-ben mintegy 30%), Litvániában (2023-ban mintegy 30%) és Dániában (2022-ben 24%) voltak.

Ezek az arányok éles ellentétben állnak más uniós országokkal, köztük azzal a három országgal, ahol 2023-ban a legmagasabb az akvakultúra-termelés szintje; Görögországban, Franciaországban és Spanyolországban (mindhárom országban 2022-ben) az ökológiai akvakultúra-termelés aránya a teljes akvakultúra-termelésben kevesebb mint 2% volt.

A 2014 és 2023 közötti időszakban az ökológiai akvakultúra-termelés számos uniós országban gyorsan nőtt. Olaszországban az ökológiai akvakultúra-termelés mintegy 12 ezer tonnával nőtt ebben az időszakban. Hollandia és Dánia ökológiai akvakultúra-termelése 2022-ben együttesen elérte a 22,5 ezer tonnát, míg 2014-ben még alig volt ökológiai termelés. Ezzel szemben az ökológiai akvakultúra-termelésben visszaesés volt tapasztalható, különösen Romániában, de Magyarországon is, a két ország együttesen mintegy 5 ezer tonnával kevesebbet termel 2022-ben, mint 2014-ben.