Az akvakultúra a halak és más vízi szervezetek, például puhatestűek és rákfélék ellenőrzött körülmények között történő termesztése, vagyis a vadon élő halak kifogásának alternatívája, és mind a szárazföldi, mind a tengeri területeken folyik. Az akvakultúra mind a közös halászati politika (KHP), mind a kék növekedési program kulcsfontosságú eleme, hogy támogassa az ágazat fenntartható növekedését - olvasható az Eurostat oldalán. A becslések szerint az akvakultúrás tenyésztés 2022-ben 1,1 millió tonna vízi élőlényt termelt az Európai Unióban, ami az európai halászat egészének egynegyedét teszi ki. Ez az arány jóval a 2020-as globális átlag alatt volt (mintegy 49 %), ami kiemeli az EU-ban rejlő növekedési potenciált. A kibocsátást tekintve az EU akvakultúra-ágazata a világ tizenharmadik legnagyobb ágazata volt, valamivel több, mint Thaiföld, és 2022-ben 0,9 %-os részesedéssel rendelkezett a globális kibocsátás volumenéből. Az unióban az akvakultúra-termelés értéke 2022-ben becslések szerint 4,8 milliárd euró volt, ami az EU teljes halászati termelésének (fogások és akvakultúra) valamivel több mint kétötödét tette ki.

Négy ország termelte az EU akvakultúra-termelésének mintegy kétharmadát és értékének 62%-át. A tenyésztett víziállatok tonnában kifejezett teljes uniós termelésének mintegy kétharmadát (67%-át) 2022-ben négy uniós ország adta: Spanyolország a teljes termelés valamivel több mint egynegyedét, a becslések szerint 25,2%-át, Franciaország 17%-ot, Görögország 13%-ot és Olaszország 12%-ot.

A különböző vízi szervezetek különböző árakat érnek el. Például a kagyló átlagos első eladási ára kilogrammonként 1,1 euró, a tengeri sügéré 7 euró/kg körül, a tonhalé pedig 18 euró/kg körül volt. Az uniós országok közül 2022-ben Görögországban volt a legmagasabb az akvakultúra-termelés értéke (becslések szerint 844 millió euró), ami az uniós összérték 17,4%-át teszi ki. A kibocsátás értéke a következő legmagasabb Spanyolországban (803 millió euró), majd Franciaországban (791 millió euró) és Olaszországban (553 millió euró).

Az EU akvakultúra-ágazatát némi perspektívába helyezi, hogy a norvég akvakultúra-termelés értéke meghaladta az unió egészének értékét: Norvégia 1,6 millió tonna vízi élőlényt (szinte kizárólag lazacot) termelt, 2022-ben 10,7 milliárd euró értékben. Norvégia 2022-ben a világ hatodik legnagyobb akvakultúrás haltermelője volt, 2,7 %-os globális részesedéssel. Kína után a világ második legnagyobb vízi szervezetek exportőre is volt.

Az EU tengerparttal nem rendelkező országaiban - Csehország, Magyarország, Ausztria és Szlovákia - a teljes halászati termelés az akvakultúrából származik, míg Luxemburgban egyáltalán nincs piaci termelés, Szlovéniában pedig a teljes halászati termelés mintegy 93%-a élősúlytonnában kifejezve. Az akvakultúra általában a Földközi-tenger és a Fekete-tenger körüli országokban játszik jelentős szerepet, ahol a tengeri halászatot általában kis méretű hajókkal végzik, amelyek átlagos kapacitása alacsonyabb az uniós átlagnál. Ez megmagyarázza, hogy az akvakultúra miért játszik viszonylag nagy szerepet Ciprus (a teljes halászati termelés 87,9%-a élősúlytonnában kifejezve), Málta (87,7%), Románia (77,9%), Görögország (68,9%), Bulgária (62%) és Olaszország (49,5%) halászati ágazatában.

Most lehull a lepel: döbbenetes hírek érkeztek a magyar vizekről

Az elmúlt évek növekedése után tavaly jelentős visszaesés volt megfigyelhető a magyar haltermelésben.

Növekvőben van az EU-ban az ökológiai akvakultúra-termelés

Számos uniós országban az akvakultúra-termékeket ökológiai kritériumoknak megfelelően tenyésztik. Írországban 2022-ben az akvakultúra-termelés túlnyomó többségét, mintegy 86%-át (főként lazacot) ökológiai módon tenyésztették. Ez messze a legmagasabb arány az uniós országok között. Szlovéniában megközelítőleg 36%-kal és Hollandiában mintegy 35%-kal az ökológiai akvakultúra-termelés 2022-ben a teljes akvakultúra-termelés valamivel több mint egyharmadát, Dániában pedig mintegy negyedét 23%-ot tett ki.

Ezek az arányok éles ellentétben álltak más uniós országokkal, köztük azzal a három országgal, ahol 2022-ben a legmagasabb volt az akvakultúra-termelés: az ökológiai akvakultúra-termelés aránya a teljes termelésben kevesebb mint 3% volt Horvátországban, Spanyolországban (megközelítőleg 1,5%), valamint Görögországban, Lettországban és Lengyelországban (2021-ben mindannyian nagyjából 1%-on álltak).

A 2013 és 2022 közötti időszakban az ökológiai akvakultúra-termelés számos uniós országban gyorsan nőtt. Bulgáriában, Németországban, Spanyolországban és Olaszországban 2013-ban nem, vagy csak nagyon kevés ökológiai akvakultúra működött, és 2022-re együttesen 32 ezer tonnára növelték termelésüket. Írországban az ökológiai akvakultúra-termelés 2022-ben 18 ezer tonnával több volt, mint 2013-ban. Ezzel szemben Litvánia és Magyarország ökológiai akvakultúra-termelésében visszaesés volt tapasztalható, a két ország együttesen mintegy 4 ezer tonnával kevesebbet termelt.

Az uniós akvakultúra-termelés középpontjában az uszonyos fajok és a puhatestűek állnak

Az Európai Unióban 2022-ben az akvakultúra-termelés szinte teljes tömegét az uszonyos halak (különösen a pisztráng, a tengeri durbincs, a tengeri sügér, a ponty, a tonhal és a lazac) és a puhatestűek (különösen a kagyló, az osztriga és a kagyló) együttesen adták. 2022-ben az Unióban  szivárványos pisztráng volt a legértékesebb tenyésztett faj, amely az összes termelés mintegy 15,1%-át tette ki. A tenyésztett tengeri sügér, tengeri süllő és osztriga termelése volt a következő legértékesebb.

Az algák és a tengeri moszatok termelése a kék gazdaság feltörekvő ágazata. A tengeri halászaton kívül - elsősorban az Atlanti-óceán északkeleti részén - egyre nagyobb, bár csekély mértékű az akvakultúrából származó mennyiség. Ezeket az algákat és tengeri moszatokat (beleértve a barna, vörös és zöld moszatokat) például élelmiszerekben, takarmánygyártásban, ipari és gyógyszeripari termékekben használják fel. Bár a vízi növények akvakultúrából származó termelésének mennyisége a vízinövények gyűjtéséhez képest kicsi (körülbelül 1%-os), a termelés értéke viszonylag magas. Franciaország volt az EU fő termelője 2022-ben a tenyésztett vízi növényeknek, amelyek átlagos ára 20 EUR/kg (nedves tömeg) volt. A piacon jelentős a specializáció, néhány uniós ország, például Spanyolország és Portugália is a magas hozzáadott értékű termesztett fajokat célozza meg.

Az akvakultúra-ágazat az EU-n belül erősen specializálódott

2022-ben az unióban tenyésztett mediterrán kagylónál (Mytilus galloprovincialis) minden 10 tonnából 7 tonnát Spanyolország termelt, főként az észak-spanyolországi torkolatokban, az úgynevezett "off bottom" módszerrel működő tutajoknak köszönhetően. A kékkagylót (Mytilus edulis) az Atlanti-óceán északkeleti részén Franciaországban (az EU összes kagylójának mintegy 51%-a 2022-ben), Hollandiában (mintegy 24%) és Írországban (mintegy 15%) tenyésztették. Mind a fenék nélküli (Írországban előnyben részesített), mind a fenéken történő (Hollandiában előnyben részesített) módszereket alkalmazták.

Görögország az EU tenyésztett aranyszínű durbincs (Sparus aurata) termelésének mintegy 66%-át, az európai tengeri sügér (Dicentrarchus labrax) termelésének pedig 51 %-át állította elő 2022-ben. Lengyelország és Csehország volt a közönséges ponty (Cyprinus carpio) vezető uniós termelője, együttesen az uniós össztermelés mintegy 53%-át állították elő. Világszinten a közönséges ponty az ötödik legtöbb tenyésztett uszonyos halfaj volt.

Az unión belül a csendes-óceáni kagylót (Magallana gigas) főként Franciaországban termelték, 2022-ben ez az ország adta az össztermelés mintegy 88%-át. Világszerte a 2022-ben termelt puhatestűek mintegy 33%-a volt kagylós osztriga. Az EU-ban tenyésztett japán szőnyegkagyló (Ruditapes philippinarum) túlnyomó többségét - 2022-ben mintegy 94%-át - Olaszországban állították elő. Világszinten ez volt a második legtöbbet termelt faj a puhatestűek között.

Az atlanti kékúszójú tonhalat (Thunnus thynnus) csak két uniós országban tenyésztették ketrecben, mindkettőben a Földközi-tengeren: Az EU tenyésztett kékúszójú tonhaltermelésének mintegy 83%-a Máltán, a többi Horvátországban történt. Írország az EU-ban 2022-ben termelt 12,1 ezer tonna tenyésztett lazac mintegy 98%-át adta. A tenyésztett mennyiség azonban messze elmaradt a Norvégiában tenyésztett 1,5 millió tonnától. Világszinten az atlanti lazac (Salmo salar) a nyolcadik legtöbbet termelt uszonyos halfaj volt.

Ez az ország árasztja el hallal az európai piacot - meglepő a nyertes

Az európai uniós tagállamok haltermelése, bár szépen fejlődik, nyomába se ér Norvégiának.

A tenyésztett szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykis) termelése az EU-ban némileg kivételt képez az országonkénti specializációra vonatkozó általános megfigyelés alól; a szivárványos pisztrángot 22 uniós országban tenyésztették. Az EU-ban 2022-ben a tenyésztett szivárványos pisztráng élőtömegének mintegy 51%-a Franciaország, Olaszország és Dánia együttes termeléséből származott. A halakat vagy belvízi édesvizekben (az összes hal több mint négyötöde) vagy az Atlanti-óceán északkeleti térségének sós vizében tenyésztették, és főként tartályokban (mintegy 50%-ban).

Az uniós akvakultúra-termelés volumene stabil, de értéke emelkedik

2010 és 2022 között az uniós akvakultúra-termelés volumene viszonylag stabil maradt. A termelés értéke azonban a magasabb áraknak köszönhetően nőtt, különösen 2020 és 2022 között. Kicsit távolabbról vizsgálva az adatokat az látható, hogy 2010 és 2022 között az akvakultúra-termelés értéke mintegy 75%-kal nőtt. Ebben a középtávú időszakban a norvég akvakultúra-termelés mennyisége és értéke egyaránt erőteljesen nőtt. A norvégiai akvakultúra-termelés volumene 2022-ben 63%-kal volt magasabb, mint 2010-ben, bár 2021 és 2022 között nem volt növekedés (-0,2%). A termelés értéke 2022-ben közel háromszorosa volt a 2010-ben mért értéknek, a 2021-es és 2022-es gyorsuló növekedés pedig az időszak számos más évének egyenletesebb növekedésére épült.