Be kell látni, hogy a kereskedelmi halászat komoly veszélyeket jelent a természetes vizek értékes őshonos halállományára - indokolta az agrárszektor.hu-nak a Földművelésügyi Minisztérium a parlament előtt lévő, jelenlegi jogszabály-módosítási terveket. A tárca a halgazdálkodási törvényt változtatná meg úgy, hogy 2016. január elsejétől megszüntetné a kereskedelmi halászati engedélyek kiadását.

A minisztérium ugyanakkor csak az úgynevezett nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken, vagyis a hétköznapi értelemben vett természetes vizeken számolná fel a kereskedelmi halászatot, így a törvénymódosítás a tógazdasági haltermelést nem érintené. Fennmaradna a természetes vízi ökológia halászat is, és a tiltás nem vonatkozna a rekreációs - régebben "kisszerszámosnak" nevezett - egyéni halászatra sem, amelyhez nem halászati engedélyre, hanem állami halászjegyre, illetve ezen felül rekreációs halászati területi engedélyre van szükség. (Hasonlóan ahhoz, ahogy a horgászoknak állami horgászjegyet és egy-egy vízterületre érvényes területi jegyet kell váltaniuk).

A minisztérium szerint a halgazdálkodási hatóság tavaly összesen 158 halászati engedélyt adott ki 15 jogi és 142 természetes személynek. Így 243-an jutottak halászati lehetőséghez, de közülük csak 181-en foglalkoztak fő- vagy mellékállásban természetes vízi kereskedelmi halászattal. Többnyire a nagyobb folyóvizekre - a Dunára, a Tiszára, a Körösökre és a Bodrogra -, illetve az azokhoz tartozó holtágakra és főcsatornákra állítottak ki kereskedelmi halászati engedélyeket, amelyek jellemzően halászati szövetkezetek és cégek halgazdálkodási hasznosításában lévő vizekre szóltak.

A horgászok száma ugyanakkor megközelíti a 350 ezret, és nagy részük már hosszú ideje azt szeretné, ha a kereskedelmi halászat a természetes vizeken teljesen megszűnne - szögezte le a minisztérium. A tárca is úgy véli, hogy a horgászat számíthat a vizek leghatékonyabb hasznosítási módjának halgazdálkodási szempontból is, miközben a természetes vízi kereskedelmi halászat társadalmi és gazdasági súlya a horgásztábor jelentőségéhez képest már ma is eltörpül. A kereskedelmi halászathoz kötődő halértékesítés árbevétele meg sem közelíti a horgászfogásokból származó halak, illetve a horgászathoz kapcsolódó közvetett szolgáltatások értékét, ez pedig az mutatja, hogy a természetes vízi halászat ma már nem versenyképes a horgászattal szemben - szögezte le a tárca

Nem volt viszont ekkora különbség az utóbbi időszak statisztikai mennyiségi halfogásaiban. Az FM kimutatásai szerint a horgászok és a halászok a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken évente átlagosan 6000 tonna halat fognak ki, amelyből a horgászfogás mintegy 4500 tonnát, a halászzsákmány 1500 tonnát tesz ki. Ez tehát azt jelenti, hogy néhány száz halász a természetes vizekből eddig évi 1500 tonna halat vitt el, miközben 350 ezer horgász együttesen csak 4500 tonnát, azaz legfeljebb háromszor annyit. (Legalábbis ekkor fogás szerepelt a zsákmányok rögzítésére szolgáló fogási naplókban, amelyek adataira a statisztika is épül).

Horgászvélemények szerint egyes állami vizeken éppen ez az aránytalanság vezetett ahhoz a horgász-halász ellentéthez, amely ma már tradicionálisnak mondható. A minisztérium viszont azt hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi halászat természetes vízi megszüntetése nem feltétlenül a horgászzsákmány növelését, hanem inkább a horgászturizmus élénkítését és a túlhalászatból adódó esetleges káros hatások megelőzését célozza. Bár a tárca szerint is reális esély van arra, hogy az 1500 tonnás éves átlagos halászfogás egy része már a kezdeti időszakban megjelenhet a horgászeredményekben. Hosszabb távon pedig a horgászfogások tovább bővülhetnek, mivel azok a halállományok is szaporodhatnak, amelyeket eddig a kereskedelmi halászok kifogtak.

A hatályos szabályozás azt rögzíti, hogy a halgazdálkodási vizek halállományát fenntartható módon kell hasznosítani, a jogszabályoknak pedig főként a horgászat fejlődését kell szolgálniuk - nyomatékosította a minisztérium. Ez azonban a tárca szerint nem zárja ki azt, hogy az ökológiai és a rekreációs halászat fontos szerepet kapjon. A hangsúlyváltozást pedig úgy lehet összefoglalni, hogy a halászatnak egyre inkább ökológiai funkciót kell betöltenie, vagyis fő feladata ezután a halállomány szelekciós halászata, a természetes halfauna helyreállítása és fenntartása, illetve a halászati hagyományok megőrzése lehet.