Nyitrai Zsolt, a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) sajtótájékoztatóján, amelyen bemutatták a "Szövetségben a horgászokkal" című tájékoztató kiadványt, elmondta, hogy a magyarországi horgászok közössége legnagyobb hazai civil szervezet, több mint 700 ezer taggal. A miniszterelnöki biztos felidézte, a kormány 2010-ben szövetséget kötött Mohosszal, illetve ígéretet tettek arra, hogy minden őket érintő fontos döntés előtt kikérik a véleményüket. Nyitrai Zsolt beszélt arról is, hogy a kormány és a Mohosz közötti stratégiai megállapodást márciusban meg fogják újítani, majd bejelentette, hogy a horgász kiadványok, folyóiratok, magazinok mellékleteként, valamint egy országjárás keretében személyes találkozások alkalmával juttatják el az érintettekhez a Szövetségben a horgászokkal című kiadványt.

Szűcs Lajos, a Mohosz elnökének szavai szerint "a kiadvány csak tényeket közöl" és bemutatja az elmúlt 12 év fejlődési irányát. Ezek között említette, hogy 280 ezerről 770 ezerre nőtt a regisztrált horgászok száma, 600 ezer horgász vált ki minden évben állami jegyet és valamilyen területi jegyet, valamint azt, hogy 1200-ra emelkedett a hivatásos halőrök száma. Szűcs Lajos arról is kiemelte, hogy a Mohosz megkapta a halgazdálkodás jogát természetes vizeken. A Mohosz elnöke a jövőre vonatkozó tervek között említette a horgászturizmus fejlesztését, a magyarországi halfogyasztás bővítése érdekében a halas szakmával való együttműködés erősítését, az ágazat több mint 2 ezer munkahelyének megőrzését és fejlesztését. Mint kiemelte, remélhetőleg az ágazat hasonló megítélés alá fog esni, mint az agrárium többi része. Szűcs Lajos beszámolt arról is, hogy folytatják az elmúlt években elkezdett komoly informatikai fejlesztéseket, amelynek első része a volt a horgászkártya. Az elektronikus fogási naplók kérdése és a több mint 1100 szervezetnek ebben a rendszerbe való bekötése "még előttünk van" - fűzte hozzá.

Szári Zsolt, a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztos, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a halászat és halgazdálkodás a magyar agrárium elidegeníthetetlen része, a nemzeti örökség hordozója. Az ágazat az alacsony jövedelmezőség, a magas munkaigény, fokozott természeti kockázat és a vízhasználat miatt "különösen sérülékeny". A természetvédelmi szempontból is kiemelten fontos élőhelyeket fenntartó ágazat szereplőinek lemorzsolódásával ezen élőhelyek csökkennének és megszűnnének, ami sem az agráriumnak, sem a természetvédelemnek nem érdeke - hívta fel a figyelmet. Szári Zsolt rámutatott, hogy ezért az ágazat - hasonlóan az agrárium más szereplőihez - tartósan és átlagnál nagyobb nemzeti támogatásra szorul.