Egyre jobban teljesítenek a magyartarkák

agrarszektor.hu
A magyartarka szarvasmarha-állomány tej- és húshozama fokozatosan javult az utóbbi időszakban, és az egyedenkénti átlagos tejtermelés 2016-ban meghaladta az évi 6300 kilogrammot, a hazai magyartarka-állomány létszáma pedig évek óta 55-60 ezer között mozog. A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete genomszelekciós programot tervez az állomány tulajdonságainak további javítására.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A hazai magyartarka-állomány létszáma évek óta 55-60 ezer, és az egyesület 1500 tagja által tartott 32 ezer egyedből már tizenegyezret vontak be a termelésellenőrzésbe. Az egyesület teljesítményvizsgálatai szerint 2010 óta mind a kettős - tej- és húshasznosítású -, mind a húshasznú magyartarkák hozama javult - mondta Füller Imre, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója az MTI-nek.

A kettőshasznú magyartarkák tejtermelése 2016-ban meghaladta átlagban az évi 6300 kilogrammot, a 2010-es átlagtermelés 5949 volt, eközben pedig megmaradt a tej magas, 3,95 százalékos zsírtartalma, és 3,45 százalékról 3,5 százalékra nőtt a fehérjetartalma.

A bikák választási súlya a 2010-es 240-ről 249 kilogrammra, az üszőké 236-ról 241 kilogrammra nőtt. Az egyesület 2016-os tenyésztési programja szerint - főként tenyészbika előállításához - a magyartarka bikák mellett, hegyitarka - magyar, osztrák, német és svájci - tenyészbikákat használnak. Az egyesület az állománytól a tejtermelésben évi 1-1,5 százalékos növekedésre számít, a hústermelő képesség romlása nélkül.

Az egyesület 2018-ban indítja genomszelekciós programját a bikák tenyészértékének korai meghatározására. Jelenleg ivadékvizsgálattal határozzák meg a tenyészértéket, míg a genom - azaz az örökítő anyagok összességének - szelekciója ezt a 4-5 évig tartó folyamatot rövidíti le azzal, hogy a tenyészértéket már az embrióból is meg lehet határozni. Magyarországon eddig pénzhiány és a tenyészbikák viszonylag alacsony száma miatt nem tudták elkezdeni a programot, a géntartalékban jelenleg 115 tenyészbika génjeit tárolják.

A magyartarka keresett a piacon, a fajtát főleg Törökországban, de a horvát, a német és az osztrák piacon is értékesítik. A 8-9 hónapos állatokat jelenleg kilogrammonként 900 forintért lehet eladni, míg például a fiatal bikák átlagos felvásárlási ára a Magyar Állattenyésztők Szövetségének adatai szerint augusztusban 750-770 forint között volt.

A szimentáli - hegyitarka - fajtákból nemesített magyartarka szarvasmarha tenyésztése csaknem 150 éves múltra tekint vissza. A 19. század második felétől az 1970-es évekig meghatározó magyar szarvasmarhafajta volt, amit jó alkalmazkodó képességének, súlygyarapodásának, vágóértékének, jó hús- és tejminőségének köszönhetett.

2010-ben ugyanakkor veszélyeztetett fajtává nyilvánították, mivel tisztavérű, "A" törzskönyves egyedeinek száma 5000 alá csökkent. Az egyesület akkor indult ötéves tenyésztési programjával mára 6000 fölé nőtt a számuk. A fajta a ma több mint 850 ezres hazai szarvasmarha-állomány 15-20 százalékát adhatja, és az egyesület ügyvezető igazgatója szerint arányosan részesedik a kivitelből, amelynek értéke 2015-ben meghaladta a 39 milliárd forintot.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?