Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A hazai magyartarka-állomány létszáma évek óta 55-60 ezer, és az egyesület 1500 tagja által tartott 32 ezer egyedből már tizenegyezret vontak be a termelésellenőrzésbe. Az egyesület teljesítményvizsgálatai szerint 2010 óta mind a kettős - tej- és húshasznosítású -, mind a húshasznú magyartarkák hozama javult - mondta Füller Imre, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója az MTI-nek.
A bikák választási súlya a 2010-es 240-ről 249 kilogrammra, az üszőké 236-ról 241 kilogrammra nőtt. Az egyesület 2016-os tenyésztési programja szerint - főként tenyészbika előállításához - a magyartarka bikák mellett, hegyitarka - magyar, osztrák, német és svájci - tenyészbikákat használnak. Az egyesület az állománytól a tejtermelésben évi 1-1,5 százalékos növekedésre számít, a hústermelő képesség romlása nélkül.
Az egyesület 2018-ban indítja genomszelekciós programját a bikák tenyészértékének korai meghatározására. Jelenleg ivadékvizsgálattal határozzák meg a tenyészértéket, míg a genom - azaz az örökítő anyagok összességének - szelekciója ezt a 4-5 évig tartó folyamatot rövidíti le azzal, hogy a tenyészértéket már az embrióból is meg lehet határozni. Magyarországon eddig pénzhiány és a tenyészbikák viszonylag alacsony száma miatt nem tudták elkezdeni a programot, a géntartalékban jelenleg 115 tenyészbika génjeit tárolják.
A szimentáli - hegyitarka - fajtákból nemesített magyartarka szarvasmarha tenyésztése csaknem 150 éves múltra tekint vissza. A 19. század második felétől az 1970-es évekig meghatározó magyar szarvasmarhafajta volt, amit jó alkalmazkodó képességének, súlygyarapodásának, vágóértékének, jó hús- és tejminőségének köszönhetett.
2010-ben ugyanakkor veszélyeztetett fajtává nyilvánították, mivel tisztavérű, "A" törzskönyves egyedeinek száma 5000 alá csökkent. Az egyesület akkor indult ötéves tenyésztési programjával mára 6000 fölé nőtt a számuk. A fajta a ma több mint 850 ezres hazai szarvasmarha-állomány 15-20 százalékát adhatja, és az egyesület ügyvezető igazgatója szerint arányosan részesedik a kivitelből, amelynek értéke 2015-ben meghaladta a 39 milliárd forintot.
