Rendkívül nagy károkat okoz az EU tagországaiban tevékenykedő méhészeknek a hamisított mézek importja - jelentette ki Erdős Norbert, az európai parlamenti fideszes képviselője, aki előterjesztést készített az ágazat helyzetéről. A dokumentum szerint a mézhamisítással szemben az uniós tagországokban erőteljesen, hatósági szigorral kell fellépni, mivel a harmadik országokból érkező mézek 20 százaléka hamisítvány. Ezért meg kell változtatni az unióban a mézcímkék tájékoztató szövegét, hogy a fogyasztók tényszerű tájékoztatást kapjanak a méz összetételéről, és ez alapján választhassanak

A mézjelentésről az EP február 28-i plenáris ülésén tárgyal, majd a dokumentumról 1-jén szavaz. A parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága január 23-án már elfogadta a mézjelentést 39:1 arányban, így valószínűsíthető, hogy az EP is megszavazza.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott szerint Magyarország az unió harmadik legnagyobb méztermelő országának számít, és az ágazatban több mint 20 ezer méhész dolgozik. A kormány várhatóan stratégiai megállapodást köt az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel - jelentette be.

Az európai méztermelés mintegy 260 ezer tonnát tesz ki, a magyar pedig évente 25-30 ezer tonna között mozog. Az élelmiszeripar termelésének 76 százalékát érinti a méhek beporzása, míg a zöldség- és gyümölcstermelés 84 százaléka függ ettől.

Magyarországról évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportálnak, a legjelentősebb mennyiséget uniós országokba. Belföldön évente 7-8 ezer tonna méz fogy. Az ágazat éves árbevétele 20-26 milliárd forint, amelynek kétharmadát a kivitelből származó bevétel teszi ki. Az elmúlt hét évben a magyar méhészek mintegy 10 milliárd forint támogatást kaptak, fele-fele arányban uniós és nemzeti forrásból.