Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az orosz statisztikák szerint a honi termékek aránya az embargó meghirdetése óta 60 százalékról 80-ra emelkedett a polcokon. Oroszországban, ahol hatalmasak a méretek és rengeteg a jó minőségű földterület, minden adott ahhoz, hogy sikeres "agrárországgá" váljon. Mára az élelmiszerek a harmadik legfontosabb cikknek számítanak az energiahordozók és a fémek után. Az orosz vezetés évtizedes erőfeszítése ellenére azonban még mindig az olaj és a gáz biztosítja az exportbevételek 60 százalékát (2016: 176 Mrd dollár), ami erősen kiszolgáltatottá teszi a gazdaságot a szénhidrogének árhullámaival szemben. Az acél és alumínium világpiaci forgalmát korlátozó amerikai vámemelések sem jöttek túl jól az orosz vezetésnek. Büszkék lehetnek viszont gabonatermésükre. A 2017/18-as gazdasági évben átvették az USA-tól a világ legnagyobb búzaexportőre címét.
Támogatott ágazat
Mi áll a siker mögött? Oroszországban számunkra felfoghatatlanul nagy méretekben gazdálkodnak. Egyes holdingok több százezer hektáros területeket művelnek. A Prodimex például a maga 800.000 hektárjával a világ top-5 agrárvállalkozása közé tartozik a méreteit tekintve, de nem kicsi a Kuban agrárholding sem, amelyik 110.000 hektáron gazdálkodik. Hazánkból nézve mégis gyenge termelési eredmények születnek a posztkommunista országban. Búzából és tejből nagyjából a magyar átlagok 60 és 50 százalékát hozzák. Az óriási méretek azonban óriási exportkapacitásokat képesek eredményezni, főként ha kedvező az évjárat.
A 2017/2018-as gazdasági évben Oroszország 41 millió tonna búza exportjával messze a világ legnagyobbjának számított. A jó évjáraton kívül a rubel leértékelése és a gabonaszállítmányozás erőteljes állami dotációja is hozzájárult a szép számokoz.
A hazai ellátás rovására
Az orosz mezőgazdasági termékek exportárbevétele tavaly 26 milliárd dollárt tett ki. A búza kivitele időnként olyan mértéket ölt, hogy az már a hazai ellátást veszélyezteti, ezért 2018 decemberében Alexej Gordejew miniszterelnök-helyettest azzal bízták meg, hogy a megfelelő gabonatartalékok képzésével akadályozza meg a kenyér árának emelkedését az országban.
Noha az embargó meghirdetése óta minden mezőgazdasági ágazatban nőtt a kibocsájtás, az önellátás megvalósítása nem mindenütt sikerült, illetve kérdéses a végeredménye. 2017-ben a tejtermelés papíron 31,2 millió tonnát tett ki, de erős a gyanú, hogy az orosz piacra kerülő tejmennyiség 45 százaléka nem is hazai termelésbőlszármazott. Az importmennyiség 80 százalékban Fehéroroszországból - illetve azon keresztül, az embargót kijátszva - került az orosz piacra. Ezt megelégelve tiltották meg a szomszéd országnak tavaly nyáron a tej, tejszín és tejfehérje behozatalát Oroszországba, legalábbis a 2,5 literes kiszerelésnél nagyobb, ipari mennyiségeket.
A sajt és a túró kibocsátása 2013 óta 30 százalékkal nőtt Oroszországban, ám a hazai termékek aránya még mindig csak 75 százalékos a polcokon. Hozzá kell tenni, hogy az embargó előtt ez az arány mindössze 15 (!) százalék volt. Az eredmény óriási , de van egy kis szépséghibája: az ottani élelmiszer-biztonsági hivatal, a Rosselchosnadsor szerint ma a sajtok 35 százaléka hamisított, "álsajt". Ez egyenes következménye volt a lakosság bővülő fogyasztásának és a behozatali korlátnak.
A kormányzat 2024-ig 33,6 millió tonnára szeretné emelni a tejtermelést a 2017-ben realizált 31,2 millió tonnával szemben (+7,7%), de mint látjuk, a tervek nem mindig működnek.
Állategészségügyi helyzet
Az afrikai sertéspestis Oroszországot sem kíméli. 2007 óta legalább 8 millió sertést öltek le a vírus miatt, a betegség által okozott kárt 507 milliárd euróra becsülik. Csak tavaly 250 sertéspestises esetet regisztráltak az ország házisertés-állományában, ami miatt 250 ezer sertés életét kellett kioltani. (Hazánkban eddig kizárólag vaddisznóban észlelték a vírust.) Az idei gazdasági kár 15 millió euróra tehető Oroszországban. Tavaly még sokkal jobb volt a helyzet, "csak" 1,2 millió eurónyi összeget kellett a vírus elleni küzdelemre áldozniuk.
Mindent összevetve, ha zökkenőkkel is, de rohamos tempóban nő az orosz agrárkibocsájtás. A közzétett termelési számokat azonban nem árt fenntartásokkal kezelni, valamint hozzátenni, hogy a végeredmény nem feltétlenül tükrözi az európai élelmiszer-standardet. Az embargót követő gazdasági csodában a kormányzati támogatások, a megabirtokok gátlástalan terjeszkedése és az orosz nép végtelen türelme is szerepet játszanak.