Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Jelenleg már csak Franciaországban, illetve Észak-Afrikában termesztett burgonya kapható Magyarországon, a magyar burgonya ugyanis szinte teljesen elfogyott a boltokból - adta hírül szinte minden portál, így az agrárszektor.hu is. Hozzátettük azonban: ez évek óta jellemző. A rendszerváltás után ugyanis a közös európai piac szabadabbá tette az áruk mozgását, és a komparatív előnyökkel bíró országok éltek a lehetőséggel.
Hogy pontosan lássuk a folyamatot: A burgonya vetésterületeaz 1930-as években még 290 ezer hektár felett volt hazánkban, ami a rendszerváltás idejére fokozatosan 44 ezer hektárra csökkent. Ezt egy átmeneti fellendülés után ismét hanyatlás követte. A hozamok viszont enyhén emelkedő tendenciát mutatnak. A két trend így fest egy grafikonon:
Tavaly már csak 13.500 hektárt foglalt ez a korábban oly fontos népélelmezési cikk. A betakarított összmennyiség az elmúlt 5 évben 350-450 ezer tonna körül ingadozott. Egy főre vetítve ez éves szinten 35-45 kilogramm krumpli elfogyasztását teszi lehetővé. Friss étkezési burgonyából ma már csak fejenként 31 kilogrammot igényelünk egy évben. Ezen felül chips, liszt és fagyasztott krumpli formájában találkozunk leginkább a burgonyával, valamint igényli az ipar is (élesztő-, szeszgyártás). Ezen túlmenően exportálunk is egy kisebb mennyiséget (10-15 ezer tonna).
A helyzet tehát nem újkeletű. Magyarországon általában február közepéig tart ki a haza burgonyatermés. Amikor ez elfogy, akkor jellemzően francia és lengyel eredetű krumplit eszünk májusig. Június elejétől a korai, foszlós héjú hazai burgonyák is megjelennek a pultokon, és a magyar termés fokozatosan kiszorítja az importot.
Ami igazán újdonság volt idén, az az árak elszabadulása volt. Februárban 66 százalékkal volt drágább a burgonya az egy évvel azelőtti árszinthez képest. A helyzet mindenütt rossz Európában:
(az is 24 százalékkal zsugorodott a korábbi évhez mérten). Olyan, mintha Európa egy országnyi krumplitermést vesztített volna el a tavalyi szárazságban. A drágulás így valamennyi uniós országban bekövetkezett, hiszen nem akad egy olyan állam sem, amelyik olcsó importárut biztosíthatott volna a többiek számára.
Az árugrás tavaly nyáron következett be:
