Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Óriási üzlet a kínai mézhamisítás
A gyártók, az európai partnereik és a csomagolóüzemek is busás hasznot tesznek el
Forró őszre számítanak az európai méhészek, a januári tüntetéssorozatot követően a nyár végén újabb, kiterjedtebb demonstrációhullám elindítását tervezik az ágazati szereplők, írta meg a Magyar Nemzet. Fulmer-Takács Ferenc, az Egyesület az Európai Méhekért nevű szervezet elnöke elmondta, hogy az Európa nagyvárosait érintő fő megmozduláshoz számos helyi szimpátiatüntetés is csatlakozik majd. A méhészek célja továbbra is az, hogy felhívják a figyelmet az ágazatot érintő legnagyobb nehézségre, a mézhamisításra, és elérjék, hogy az európai uniós döntéshozók végre megoldást találjanak.
Forronganak Európa méhészei: tüntetéshullám söpör végig a kontinensen
A főként Kínából érkező, szintetikus, laboratóriumokban előállított hamisítványok ellen évek óta próbálnak fellépni a méhészek. Fulmer-Takács Ferenc elmondása szerint eddig csak részeredményeket sikerült elérni, végleges megoldás még nem született. Ahogy az elnök fogalmazott, amint a méhészek fogást találnak az aktuális hamisítási módon, a kínai gyárak egy kis szünetet követően újabb módszerrel állnak elő. Fulmer-Takács Ferenc elmondta, néhány évvel ezelőtt sikerült megtisztítani a magyar piacot a hamisítványoktól, akkor laboratóriumi mérésekkel még ki tudták mutatni, mely termékek azok, amelyek nem valódi mézet tartalmaznak. A törekvésben az áruházláncok is partnerként működtek együtt a méhészekkel és a hatóságokkal, polcaikról pedig eltüntették a kétes eredetű árukat.
Az elmúlt öt évben jelentős fejlődésen ment át a kínai mézipar, ennek következtében például magyar akácmézet vagy spanyol narancsmézet is kínálnak a kínai exportőrök. Természetesen nem az történt, hogy a magyar méhészek egy kínai partneren keresztül adják el a mézet, csupán arról van szó, hogy a távol-keleti vegyészek tökéletesen le tudják másolni az adott termék paramétereit. A laborvizsgálatokkal pedig gyakorlatilag lehetetlen különbséget tenni az eredeti és a hamisított méz között, csupán az íze árulkodik az eredetéről.
Bár a Távol-Keletről érkező mézszállítmányok nagyobb része még mindig vállaltan kínaiként érkezik az európai kikötőkbe, az elmúlt egy-két évben elindult a burkolt export is. A kínai kereskedőnek csak egy uniós partnerre van szüksége ahhoz, hogy laboratóriumban előállított áruját európai eredetű, kiváló minőségű áruként tudja eljuttatni a nagy csomagolócégekhez. Ebben pedig óriási üzlet van. A gyárakban egy kilogrammnyi hamis mézet, a cukorszirup árától függően, 20-30 eurócentért állítanak elő, a termék az uniós piacokon már 5 eurós akác- vagy narancsmézként, esetleg 2-3 eurós virágmézként jelenik meg. A profit mértéke a drogkereskedeleméhez mérhető, ezért nem meglepő, ha a mézhamisítás felszámolásában nem sokan érdekeltek.
A nyereségnek ugyanakkor csak a kisebb része lesz Kínáé. Az uniós kikötőkbe jellemzően egy euró körüli kilónkénti áron érkeznek a szállítmányok, a többit a köztes szereplők, illetve a nagy európai csomagolócégek fölözik le.
Fulmer-Takács Ferenc szerint a Nagy István által beterjesztett javaslat rövid távon segítséget jelenthet az ágazatnak. A megemelt támogatások és a jelölési szabályok szigorítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a méhészek levegőhöz jussanak.
Nagy István: az európai mézpolitika teljességgel tarthatatlan
Fulmer-Takács Ferenc elmondta, hogy a jelölési rendszer rendbetételével a piac jelentős része megtisztulna, a vásárlók ugyanis tisztában vannak azzal, hogy ami Kínából érkezik, az hamisítvány. Ha pedig nem lesz a polcokon egyetlen kínai méz sem, miközben több százezer tonna érkezik a kikötőkbe, akkor a hatóságoknak is fel fog majd tűnni a csalás, fogalmazott az elnök. Hosszabb távú megoldást pedig az jelenthet, ha a termelőknek sikerül közvetlenül elérniük a fogyasztókat. Ezt célozza annak a védjegynek a bevezetése is, amely teljes körű garanciát ad a vásárlóknak arra, hogy amit a kosarukba helyeznek, az biztosan közvetlenül a termelőktől származó, valódi méz.
- jelentette ki Fulmer-Takács Ferenc.
Az egyesület elnöke beszélt arról is, hogy az ágazat helyzetének rendezésében mindenki érdekelt, ugyanis méhészet nélkül nincs mézelő méh, méhek nélkül pedig az egész ökoszisztéma jövője kerül veszélybe.
