Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A FAO élelmiszerár-indexe, ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszercikkeinek havi árváltozását követi, 162,5 ponton zárt májusban - 1,9%-kal alacsonyabban az előző hónaphoz képest. Ilyen alacsony értékre 2018 decembere óta nem volt példa, olvasható a szervezet közleményében.
A tejtermékek ára 7,3%-kal csökkent áprilishoz képest a vaj és sajt jegyzésének bezuhanása, továbbá a szezonális hatások és az alacsony importkereslet miatt. Ez közel 20%-os csökkenést jelent egy év alatt. A tejpor ára mérsékelten bár, de csökkent az alacsony árak és a kínai gazdaság újjáéledése generálta keresletet miatt. A cukor ára 7,4%-os drágulásával ellene ment az általános trendnek, amivel az áprilisi csökkenés felét sikerült is ledolgoznia. Ennek oka a nemzetközi nyersolaj árának erősődésében és a vártnál rosszabb indiai és thaiföldi termésben keresendő.
A gabonafélék árindexe 1%-kal mérséklődött. Ezen belül a rizs valamelyest drágult és a búza ára csökkent a várhatóan bőséges globális készletek miatt. A szemestermények ára tovább csökkent, az amerikai kukoricáé például 16%-kal az egy évvel ezelőtti értékhez képest. A növényi olajok ára 10 havi mélypontra zuhant a 2,8%-os májusi csökkenéssel. A repce és napraforgó olaj iránti kereslet bár nőtt, a pálmaolaj nemzetközi ára már a negyedik egymást követő hónapja csökkent a nyomott globális importkereslet és a vártnál nagyobb termelési volumen és készletek hatására. A húsfélék nemzetközi ára összesítve 0,8%-kal esett vissza májusban. A marhahús ára nőtt, míg a szárnyas és sertés tovább csökkent legnagyobb termelő országok bőséges exportkészletei okán, amin még a kelet-ázsiai import kereslet növekedése sem tudott felszívni.
Történelmi szinten a gabonatermelés és kereskedelem
A világ gabonatermelése jó úton van afélé, hogy új rekordot döntsön: a várható 2 780 millió tonna 2,6%-kal haladná meg a 2019-2020-as menyiséget, olvasható a FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésében. A szervezet első előrejelzése a 2020-2021-es szezonra a már elvetett és a bevetni tervezett területek állapota alapján született, feltételezve, hogy az időjárás az évszaknak megfelelően alakul.
A növekedésben oroszlánrésze lesz a kukoricának, melynek termelése 64,5 millió tonnával is növekedhet, elérve a 1 207 millió tonnát köszönhetően az amerikai és ukrajnai bőséges termésnek. A rizstermelés is rekordot dönthet (508,7 millió tonna) Kína, Dél-Kelet- és Dél-Ázsia, illetve az Amerikai Egyesült Államok magára találása miatt. Mindeközben a búzatermés valamelyest csökkenhet a tavalyi erős szintjéhez képest, mivel az Európai Unió, Ukrajna és az Egyesült Államok termeléscsökkenése nagyobb lesz az ausztráliai és oroszországi termésnövekedésnél.
Szakértők a gabonafelhasználásban is sosem látott magasságokat várnak (+1,6%-os növekedés, 2 732 millió tonna), miután az élelmiszeripari, takarmányozási és ipari felhasználás is bővülhet. A kukorica a fő mozgatórugó itt is, amit főleg a takarmányipar és az etanol-gyártás vesz föl nagyobb mértékben. A rizs felhasználása is bővülhet a következő szezonban, és ezzel elérheti az 53,9 kg-ot is az egy főre jutó rizsfogyasztás. A FAO a gabonakereskedelem 2,2%-os bővülését valószínűsíti - a 433 millió tonna várható mennyisége új rekordot jelentene.