Mennyire állította megoldhatatlan feladat elé a pandémia miatti vásárlások szélsőséges ingadozása a húsipart? Gondolva itt a veszélyhelyzet első napjaiban tapasztalt felvásárlási lázra, majd az azt követő keresletesésre.

Rendkívül nehéz időszakot él át a húsipar nem csak Magyarországon, de a világon szinte mindenhol. Tavaly elsősorban az ASP (afrikai sertéspestis) okozott Kínában hatalmas állománycsökkenést, ez irányította a piaci folyamatokat a sertéshúspiacon. Kína kényszerből sokmilliós sertéshús kereslettel jelent meg a világpiacon, ami a hús és az élősertés árának növekedését hozta. Az Európai Unió például egy év alatt 80 százalékkal növelte a világ legnépesebb országába a sertéshús exportot. Ennek a "keresleti piacnak" az eredményeként az élő sertés ára jelentősen megemelkedett. 2019-ben a legalacsonyabb és a legmagasabb sertésár között 50 százaléknyi különbség volt.

Ebben a helyzetben jelent meg a COVID-19, aminek rövidtávon - néhány napra - volt jelentős forgalom növelő hatása. A kiskereskedelmi láncok és az őket ellátó vállalkozások nem tudtak azonnal megbirkózni a hirtelen jött, előre nem látott, a karácsonyi ünnepi időszak forgalmát meghaladó kereslettel. A vágás, a készítmény termelés és a logisztika átszervezésre volt szükség ahhoz, hogy néhány nap alatt helyre álljon a rend és az üzletek polcai ismét a szokásos képet mutassák. Ezt követően viszont a vírus több okból is a sertéshús forgalom csökkenését eredményezte. Egyrészt zavarok voltak a nemzetközi kereskedelemben, ami miatt a korábban folyamatosan bővülő kínai export növekedése leállt. Másrészt a HoReCa (vendéglátó) szektor tevékenységének ideiglenes felfüggesztése okozott értékesítési nehézségeket. A legtöbb országban a vendéglátásban kieső fogyasztást nem kompenzálta kiskereskedelmi forgalom növekedése. Sőt, az általános gazdasági visszaesés mind több fogyasztót kényszerít arra, hogy az élelmiszerek, így a húsok vásárlásakor is spóroljon. Mindezek eredményeként a sertéshús iránti kereslet csökkent, ami az élő sertés árát is lefelé húzta.

Németországból kényszerből túltartott növendék szarvasmarhák tízezreiről érkeznek hírek. Ugyanakkor itthon is vannak ezrével olyan 3 mázsás borjak, amiket hiába ajánlottak a kereskedőknek a tenyésztők. 

A húsmarha piacot még inkább megrázta a COVID-19 következtében kialakult pandémiás helyzet. A marhahús fogyasztásában ugyanis sokkal nagyobb szerepe van a vendéglátóiparnak, mint a sertés vagy a baromfi esetében. Steaket vagy hamburgert sokkal gyakrabban eszik egy átlagos európai fogyasztó étteremben, esetleg turistaként, mint otthon. Így a turizmus szinte teljes megszűnése és a kieső éttermi forgalom súlyos veszteségeket okozott ebben az ágazatban. A marhahús ráadásul a drágább fehérjeforrások közé tartozik, így a romló gazdasági helyzet miatt elbizonytalanodott fogyasztó hamarabb mond le róla, mint a sertés- vagy a baromfi húsról. A piaci zavart valószínűleg csak a járványhelyzet enyhülése, a HoReCa szektor és a turizmus fellendülése oldhatja meg. 

Napjainkban milyen gondokat okoz a magyar húsfeldolgozásban az ASP?

Elsősorban a távol-keleti piac elvesztése okozott nagy problémát a magyar húsiparnak. Az rendkívül fájdalmas, hogy az elmúlt másfél évben nem tudtunk élni azzal a lehetőséggel, amit a nagy mennyiségű kínai húsvásárlás jelentett azoknak az országoknak, ahol nincs ASP. Így ugyanis a magyar húsipar szembesült a magas alapanyag (élő sertés) árral, de nem tudta kihasználni a kínai kereslet okozta piaci hullámot. Vagyis a költség növekedett, de az értékesítési árakat a belföldi piacon és a környékbeli országokba történő export során csak nagyon nehezen és lassan tudták emelni a cégek. Az ágazat számára kiemelt fontosságú, hogy a vaddisznó állomány gyérítésével minél előbb szüntessük meg az ASP fertőzöttséget az országban. 

A sertés felvásárlási árak az elmúlt fél évben szélsőségesen ingadoztak. Kocatartásra idehaza már alig-alig van vállalkozó. Lehet így biztonságos az alapanyag-ellátás?

A sertés felvásárlási árak nem az elmúlt fél, hanem az elmúlt másfél évben ingadoznak szélsőségesen. A kettős vírushatás miatt a sertéspiac rendkívül bizonytalanná vált. 

 A pandémiás helyzetben a megbízható szerződéssel nem rendelkező piaci szereplők kerültek a legnehezebb helyzetbe. Tudom, hogy voltak, vannak viták tartósan, akár integráció keretei között együttműködő partnerek között is, de a gyakorlat ismét azt bizonyította, hogy "kipróbált" partneri kapcsolat nagyobb eséllyel vezethet sikerre kritikus helyzetben. Mind több vágóhíd látja be, hogy megbízható beszállítói háttér kialakítására van szükség és ehhez az integrációk létrehozása adja a legjobb alapot. 

Ön az elmúlt években többször hangsúlyozta, hogy a feldolgozás ugrásszerű fejlesztése nélkül a világpiacon nem lehet versenyképes a magyar húságazat. Mennyire elégedett az elmúlt időszak beruházásaival?

Az elmúlt 5-6 évben - ellentétben a megelőző másfél évtizeddel - jelentős fejlesztési támogatások álltak az élelmiszer-előállítással foglalkozók rendelkezésére. Elsősorban a mikro- és kisvállalkozások voltak ebben a tekintetben kedvező helyzetben, de a korábbinál nagyobb lehetőséget kaptak a közepes és nagyobb vállalatok is. Voltak fontos nagyobb beruházások, amelyeknek eredményét a közeljövőben már látnunk kell az ágazat eredményében is. Ugyanakkor folytatni kell a fejlesztési programot. Arra van szükség, hogy a következő uniós költségvetési időszak vidékfejlesztési programjai tartalmazzanak legalább a mostanihoz hasonló nagyságú támogatási keretet az élelmiszeripar és ezen belül a húsipar fejlesztésére. Fontos a programok kiírása előtt áttekinteni, hogy az előző fejlesztési támogatások közül melyek voltak azok, amelyek nem hozták a tervekben meghatározott elvárásokat, és az ilyen típusú beruházásokat nem szabad támogatni a továbbiakban. Az ágazat nemzetközi versenyképességének erősítéséhez kiemelten fontos az is, hogy a mikro- és kicsi vállalkozások mellett a közepes és jogilag nagy (ám valójában európai szinten csak közepes) vállalatok is megfelelő forrásokhoz juthassanak.

Milyen nagyságrendű külföldi piacot vesztett el a pandémia idején a magyar húságazat? Visszaszerezhetők ezek az export pozíciók?

Erre vonatkozóan még nincsenek megbízható adataink. Az első negyedévben a teljes húsipar (beleértve a baromfit és más húsokat és húskészítményeket is) export értékesítése gyakorlatilag stagnált. Ugyanakkor áprilisban és májusban 20-30 százalék körüli visszaesést jeleznek a statisztikák. Nem egyértelmű, hogy ez a piacvesztés mennyire tekinthető átmenetinek. Az exportáló cég alapvetően egy másik ország HoReCa szektorában értékesített, amelyik még ma is zárva van, vagy csak visszafogottan üzemel, akkor lehet reménykedni abban, hogy a vendéglátás talpra állása után a piacok visszaszerezhetők. Mivel a pandémiás helyzet egyelőre nagyon bizonytalan Európában is, így ebben a kérdésben nem fogunk tisztán látni addig, míg a megelőző oltás, vagy a nyájimmunitás kialakulása segítségével nem normalizálódik a helyzet.