Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ne csak termeld, add is el: a Sauvignon Blanc sztori Új-Zélandról
A tejszektor markáns növekedése Új-Zélandon az 1960-as években indult el, az 1920-as évek végétől kezdve. Eleinte az Egyesült Királyságba szállították a legtöbb terméket, azonban 1961-ben a Tejbizottság és a Tejtermék és Termékmarketing Bizottságot egyesítették, aminek eredményeként elindultak az ázsiai piacok irányába, s létrehozták az első üzemüket Szingapúrban. A következő nagy lépcsőfokot az 1990-es évek első felében ugrották meg, ekkor nyílt meg számukra a Kínai piac, ami rendkívül nagy ugrást eredményezett az ágazatban. 1995-re a fentebb már említett egyesült Tejbizottság a világ legnagyobb marketinghálózatává vált. A leginkább előremutató lépés az ország tejiparának szempontjából az volt, amikor a New Zealand Dairy Group és a Kiwi Co-operative Dairies szervezetek egy entitásban egyesültek, így jött létre a Fonterra csoport, ami mára a világ 10 legnagyobb tejipari vállalata közé tartozik. Utóbbi vállalat Új-Zélandon mintegy 10 ezer termelőt fog egybe, az ország tejtermelésének kb. 85-90 %-át lefedik.
Új-Zélandon mára a tejtermelés önmagában az éves GDP 3,5 %-át adja, s közel 40 000-ren dolgoznak a tehenészetekben és tejfeldolgozókban. Brutális számok következnek: 1976-ban az országban valamivel több, mint kétmilliós tehénállomány volt, 2019-re ez közel ötmillióra növekedett. Utóbbi állomány termeléséből 2019-ben több mint 20 milliárd liter tejet dolgoztak fel. Tehát amíg a tehénállományban 105,9 %-os növekedést láthatunk 1990-hez képest, addig a feldolgozott tej mennyiségében ugyanezen időszakban a 199,8 %-os a bővülés, s közben koncentrálódott a termelői bázis is: amíg az 1990-es évek elején az átlagos üzeméret 164 tehén volt egy gazdaságban, addig 2019-re ez a szám 435-re duzzadt. Mivel Új-Zéland belső fogyasztása alacsony (tekintve, hogy egy kis lélekszámú országról beszélünk), ezért értelemszerűen a tejszektorban felépült kapacitások elsősorban az exportot szolgálják ki, érdekes tény, hogy az ország összes termékexportjának 30-35 %-át adja a tej- és az abból készült termékek kivitele.
Megítélésünk szerint a siker kulcsa - hasonlóan a bor ágazathoz - az a termelők összefogása, illetve a stratégia mentén való fejlődés. A szőlőre épülő termékpályához hasonlóan a tej esetében is kiválóan használják ki az ország éghajlati/természeti adottságait, az átlagos üzemméret 435. Elmondható tehát, hogy a kis-közepes farmoknak is van helye a termelési láncban. Emellett sikeres exportstratégiát épített az ország, ami főként az ázsiai piacoknak köszönhető. Szintén tanulságos, hogy az exportált tejtermékek mennyiségi összetételében a nyerstej csupán nagyjából 30 % arányt mutat, tehát elsősorban a magasabb feldolgozottsági szintű, ezáltal magasabb jövedelmet biztosító termékekre épült az ország ágazati stratégiája!
Felhasznált források: New Zealand Dairy Statistics 2018-2019 (2019), James Murphy: The Structure of the Irish Dairy Industry (2008), Dairy trade's economic contribution to New Zealand (2017)
Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum
