Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Nincs könnyű helyzetben a hazai égetett szesz-piac. Bár a miniszterelnök néhány hete kijelentette, hogy szerinte a pálinka is alapvető élelmiszernek minősül, az áfatartalma továbbra is a 27%-os kategóriában van. Ez persze nem a legnagyobb problémája a főzdéknek, sokkal nagyobb gondot jelent, hogy az idei évben szinte csak a nyári hónapokra korlátozódott az éttermi, szállodai fogyasztás, írta meg a Portfolio. A versenyt az is torzítja, hogy a legalizált házi főzés már messze nem marad meg a háztartásokban. Egyre komolyabb illegális piacot jelentenek az otthon, nagy mennyiségben főzött párlatok, amik sok esetben igényes üvegben, palackozva, de zárjegy és adózás nélkül találnak vevőre, literenként már 2000-2500 forinttól.
A körülményekhez képest sikeres évet zár az egyik meghatározó magyar pálinkafőzde, az Agárdi is. Egyrészt az év első 10 hónapjában tudták tartani az árbevételeiket, annak ellenére, hogy a gasztronómiai értékesítés gyakorlatilag megállt tavasszal és ősszel is. Egy átlagos évben a forgalom felét jelenti a HORECA-szektor (azaz az éttermek, vendéglátóhelyek) a nagy pálinkafőzdéknek, idén tavasszal és ősz végén ez lenullázódott, a nyári hónapok viszont erősek voltak.
Az Agárdinál az online marketing eszközök alkalmazásával például jelentős növekedést tapasztalnak a webshopjuk forgalmában, és a kiskereskedelemben sem rosszak a számok. Ráadásul idén a helyi értékesítést is bővítették, a főzde melletti területen a gasztronómia felé is nyitottak.
- mondta el Szabó László, a cég ügyvezetője.
Az exportra idén több energiát tudtak fordítani, új piacokon is keresik a helyüket. Az Egyesült Államokban látványos volt az értékesítés növekedése, a számok alapján ez leginkább a karantén alatt megnövekedett alkoholfogyasztásnak, és a helyi magyar közösségek vásárlókedvének tudható be. Így Amerika már az egyik legnagyobb piacot jelenti, Nagy-Britannia és Kelet-Közép Európa mellett, de Németország és Svájc is erős.
Az idei évjárattal is vannak problémák. Vértes Tibor főzőmester elmondta, hogy viszonylag csapadékos év volt a mostani, a beltartalmi értékek sem lettek jók. Részben ezért sem dolgoztak fel sokat, csak harmadannyi gyümölcsöt, mint egy átlagos évben. A gyümölcsárak is viszonylag magasan voltak, de persze nem lehet tudni, hogy mi lesz 2021-ben, mondta a főzőmester.
És persze az otthoni főzés, pontosabban az abból kinőtt illegális értékesítés sem könnyítette meg a piaci szereplők helyzetét. Vértes Tibor beszélt arról is, hogy ami a szabadságharcot illeti, magával a szándékkal együtt tudnak élni. Ha valaki szeretne otthon főzni, és ennek megteremtik a legális feltételeit, az teljesen rendben van. A fő probléma az, hogy ez elkezdett ipari méreteket ölteni, és illegálisan bekerült a kereskedelembe. Ez adózási és élelmiszer-biztonsági problémát is jelent, ami óriási hátrányba hozza a legális szereplőket.
- összegezte az elmúlt évek tapasztalatait Szabó László.
Az Agárdi ügyvezetője hozzátette, hogy az illegális forgalmazást a 2019 elején bevezetett Népegészségügyi termékadó bevezetése is erősítette, után még nagyobb lett az adókülönbözet, az otthoni főzés javára. Szabó László szerint minél nagyobb a megspórolható adó, annál nagyobb az ösztönzés arra, hogy ezt meg is spórolják. A fő probléma, hogy ezek a főzetek illegálisan forgalomba kerülnek, egyrészt ajándékként, másrészt úgy, hogy beviszik lédigként egy vendéglátóhelyre, ahol nagyon nehéz megbukni vele.
A szakember úgy látja, a kisebb főzdék közül sokan csődbe fognak menni, egyrészt épp a feketegazdaság erősödése, másrészt a 2020-as piaci hatások miatt, amik a következő hónapokban szinte biztosa folytatódni fognak. Szabló László szerint a jogalkotói szándék jó irányba tart, a kormányzat üdvözlendő gazdaságfehérítési szándékaival összhangban hatékonyabb ellenőrzésre lenne szükség az illegális párlatpiac visszaszorítására. És arra, hogy a fogyasztók is tudatosabban keressék a minőséget, mert ha egy félliteres kajszi 4000 forint alatt van a polcon, akkor valami nem kerek.
Részben ebből a helyzetből is következik, hogy egyre több főzdénél próbálkoznak a pálinkán túli világgal. A Velencei tó partján például évek óta készítenek whiskyt, rumot, és a globálisan nagy trendnek számító gint is. Ez utóbbiból háromfélét is főznek:
Vértes Tibor elmondta, hogy hat éve kezdtek, úgyhogy nehezen lehetne ezt fellángolásnak nevezni. A főzőmester szerint Magyarországon legalább 50 főzdében készítenek gint (van, ahol csak ezzel foglalkoznak), az Agárdinál a több éves kísérletezést (ugyanakkor komoly nemzetközi versenyeredmények is visszaigazolják. Legújabb fejlesztésüket Chameleon néven palackozzák: a gin egyedi színét természetes virágból nyeri, tonikkal vagy citrommal keverve pedig lilára változik.
És hogy mivel koccintanak egy pálinkafőzde tulajdonosai karácsonykor? Vértes Tibor szerint minden bizonnyal a 15/365 nevű borseprőpárlattal, ami a cég szuperprémium termékének tekinthető. 2002-ben, az induláskor vásároltak aszúseprűt Tokajból, az Oremustól. Ezt lepárolták, majd 15 évig érlelték egy korábban aszú érlelésére szolgáló tölgyfahordóban, mindössze 365 palack párlatot készítettek belőle.
- tette hozzá Vértes Tibor.
(A cikkben szereplő képek az Agárdi Pálinkafőzde tulajdonát képzik.)
