Nagy Attila, a Magyar Magánfőzők Pálinka Egyesületének elnöke a HelloVidéknek elmondta, hogy szeptember 27-én volt a 13. évfordulója a szabad pálinkafőzésnek, ugyanis 2010-ben ezen a napon jelent meg az említett 2008. évi LXXIII. törvény (Pálinka törvény) módosítása. Mint meséli, pár évig teljes mértékben adó-és bejelentésmentes volt ez a jövedéki termék előállítás, majd Uniós nyomásra éves átalányt vezettek be. Valamiért ez sem volt elfogadható, ekkor 700 forint/liter önbevallás alapján kellett fizetnünk. Hozzáteszi, a gyakorlatban ez a szerény szabályozás sem hozott kiugró eredményeket, ezért már három éve Párlatadó-jegyet, illetve Párlat előállítási bejelentést kell tenni a magánfőzőknek a tevékenység megkezdése előtt.

Itt az Agárdi új dobása: különleges párlatokkal rukkolt elő a főzde

Az Agárdi Pálinkafőzde öt új termékkel bővíti kínálatát, amelyek október 1-től elérhetők.

Jelenleg ennek adótartalma nulla forint, az előállítható mennyiség mértéke nem változott. A lepárló berendezés önkormányzati bejelentésén, és ezen engedély (J49 nyomtatvány) megkérésén kívül nincs más feladat és teher a magánfőzők részére. Azért az leszögezhető, hogy nem volt egyszerű ezt a sok változást lekövetni, betartani, és betartatni. Korábbi statisztikák szerint az országban 30 ezer körül van a regisztrált, lepárló készülékkel rendelkező magánfőzők száma. A bejelentett 'házipálinkák', tehát a magánfőzött párlatok mennyiségéről nincs pontos adat, a kérelmek száma sajnos nem tükrözi a valóságot. Egyesületünk minden megjelenésével próbál ezen a helyzeten javítani, például az általunk szervezett és bonyolított pálinka mustrákon és versenyeken, csak igazolt eredetű tételekkel lehet nevezni. Az otthon elkészített pálinkák is csak gyümölcsből, vagy szőlőtörkölyből készülhetnek, a jegyzők, illetve bizonyos esetekben a NAV munkatársai ezt is ellenőrizhetik, az előállított mennyiségek, illetve a tiltott értékesítéseken kívül. Az ágazat ezen szektorában meg kell különböztetni a 'zugfőzdéktől', a nagy mennyiségben előállító, és zárjegy nélkül értékesítő 'zugárusoktól' a szabályokat tisztelettel betartó magánfőzőket. Ennek tükrében az itt megállapított szabályszegések száma, és bírságok kiszabása elenyésző volt az elmúlt években

- magyarázza az elnök, majd hozzáteszi, kereskedelmi forgalomba is kerülhet a magánfőzött párlat, a következő esetben: a párlatot ellenőrzött körülmények között bérfőzdében kell előállítani, illetve a teljes adótételt meg kell fizetni. Ezt követően jövedéki engedéllyel rendelkező helyen palackozni, és párlat-zárjeggyel ellátva, egész üveggel, az előállítás helyétől max 40 kilométeres körzetben, piacokon lehet árusítani. Az árkalkulációba be kell tervezni a palackozás, egyéb költségek, és természetesen a zárjegyek árát is.

Durva, ami a magyar pálinkával történt: ezt sokan nem gondolták volna

A magyar pálinka is bekerült az EU-ban és Japánban is oltalom alatt álló földrajzi jelzések jegyzékébe.

A szakember kiemelte, hogy összességében elmondható, hogy szerencsések vagyunk, hiszen egy olyan korszakban élünk, amikor a pálinka a reneszánszát éli, folyamatosan fejlődik, tisztul. Jelenleg ugyan nem piacvezető hazánkban az első számú Hungarikum, a tömény alkoholos termékek vásárlási listája alapján, de látszik, hogy aki valóban a gyümölcs lelkét keresi, kóstolgatja, a poharában megtalálja.

Hány készülék lapul a magyar pincékben, kamrákban?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint 2022-ben új bejelentésként 981 darab desztillálóberendezést jelentettek be. 2023. január 1. és augusztus 31. között ez az érték 417 darab volt.

Hány párlat adójegyet váltottak ki az otthon főzők?

A szakértők szerint 2022. január 1. és december 31. között összesen 3817 darab nyomtatványt nyújtottak be. A hivatal 2022-ben 199 079 liter magánfőzött párlat előállításáról adott ki származási igazolást a származási igazolás kiadásának dátuma szerint. 2023. január 1. és augusztus 31. között pedig összesen 2065 darab nyomtatványt nyújtottak be. Ez időszakban 127 058 liter magánfőzött párlat előállításáról adott ki származási igazolást a származási igazolás kiadásának dátuma szerint.

Uniós oltalmat kapott két magyar pálinka: ki nem találnád, melyek azok

Az Európai Bizottság 3 újabb magyar agrártermék elnevezését jegyezte be, amelyek a Borzag pálinka, a Sárréti kökénypálinka és a Szabolcsi alma.

Csúnya bírság járhat, ha erre nem figyelünk

Ha valaki pálinkafőzésre adja a fejét, sok dolgot szem előtt kell tartani, többek között a desztillálóberendezés bejelentését, nyilvántartásba vételét. Ha magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés kerül a tulajdonunkba, vagy ha a korábban bejelentett adatokban változás történt, azt 15 napon belül kötelesek vagyunk bejelenteni a lakóhelyünk szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

• a nevet, lakcímet, adóazonosító jelet,
• a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját,
• a desztillálóberendezés űrtartalmát,
• a desztillálóberendezés tárolásának, használatának helyét (ha az eltér a lakcímétől).

A desztillálóberendezés birtoklásához jövedéki típusú engedélyre nincs szüksége, azonban kötelesek vagyunk megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot. 

Azt a természetes személyt, aki

• a magánfőzésre vonatkozó szabályoknak megfelelve, de a desztillálóberendezést vagy a párlat előállítását be nem jelentve végez párlat előállítást, illetve
• a desztillálóberendezés bejelentésekor valótlan adatokat adott meg,
• az önkormányzati adóhatóság felszólítja, hogy kötelezettségének 15 napon belül tegyen eleget. Ha az érintett e kötelezettségének a megadott határidőig nem tesz eleget, úgy Őt, az önkormányzati adóhatóság 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja.

Magánfőzőként egyébként évente legfeljebb 86 liter párlat állítható elő, amely után jövedéki adót nem kell fizetni. A magánfőzött párlatot - a magánfőzőn kívül - kizárólag a családtagjai vagy vendégei fogyaszthatják el, illetve csak adóraktárnak értékesítheti. Tárgyévben és háztartásonként vagy csak bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet párlatot előállíttatni vagy előállítani. Ha egy háztartásban több magánfőző él, az éves kedvezményes adómértékű mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzött mennyiségek egybeszámítandóak.