Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A termékválaszték növekszik: minden termék, illetve késztermék esetén már számos új alternatíva létezik - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A fogyasztókat ráadásul ma már a digitalizáció segítségével egyszerűbben el tudják érni: így személyre szabottabb a vásárlás és gyorsabb a fizetés. Az utóbbi években a friss termékek iránti orientáció erősen növekedett. Majdnem minden második fogyasztó előnyben részesítette a friss termékeket a konzervipari termékkel szemben.
Az íz és az egészség a legnagyobb jelentőségű
A fogyasztók szempontjából az íz marad továbbra is a legfontosabb minőségi jellemző. A Szövetségi Élelmezési és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL) 2020. évi táplálkozási riportja szerint egy reprezentatív felmérés alapján a német állampolgárok 98%-a tartja fontosnak az ízt az étkezés során. Ugyanakkor a megkérdezettek 90%-a az egészséges táplálkozást is kiemelte, mint fontos szempontot. Az íz és egészséges táplálkozás mellett a megkérdezettek 52%-nál bizonyultak fontosnak az egyszerűen és gyorsan elkészíthető ételek. Ezt követő fontos kritérium még, hogy a termék kalóriaszegény legyen (33%) de továbbra is kiemelkedő szempont például az ár (32%).
A regionális élelmiszerek növekvő tendenciája
Leginkább a regionális élelmiszer fogalmával kapcsolják össze a fogyasztók az ízt, a minőséget és a frissességet, de az otthont, az élelmiszerhez való szorosabb kapcsolatot, a rövid szállítási útvonalakat, a tápanyag körforgásának bezárulását és a regionális gazdaság támogatását is ide kötik. A koronavírus okozta válsággal egyidejűleg az étkezési és bevásárlási lehetőségek jelentősége és megbecsülése - különös tekintettel a regionális élelmiszerekre - megváltozott. Az élelmiszerek származására vonatkozó érdeklődés továbbra is jelentősen növekszik. Egyre több fogyasztó számára fontos, hogy az ételeik a saját régiójukból származzanak, így valamilyen közvetlen kapcsolatot keresnek az előállítókkal. A BMEL táplálkozási riportja szerint 2020 elején a regionális származás a megkérdezettek 83 %-ának volt fontos. Ezzel a DBV szerint a regionális termékek részesedése 2016 óta (73%) tovább növekedett. Országszerte megszámlálhatatlan márka, minőségjelző és védjegy hangsúlyozza a regionalitást. Azonban az olyan kifejezések, mint a "régióból származó" vagy a "helyi" nem definiáltak. A regionális termékek előállítói maguk határozhatják meg, milyen nagy maga a régió, így a regionális szó jelentését sokan különbözőképpen értelmezik. Ez lehet egy 10-50 km-es sugarú kör, de terjedhet akár egy szűkebb tartománytól egészen Németországig.
A regionális friss
A regionális termékeket frissebbnek értékelik (77 %) más élelmiszerekkel való összehasonlítás során. Érdekes, hogy a bio-termékek esetében ez a benyomás a fogyasztók mindösszesen 29 %-ánál van jelen. A frissesség mellett a másik elengedhetetlen szempont a regionális élelmiszerek esetén a magas minőség. A legtöbb regionális terméket jelenleg az élelmiszer-kiskereskedelemben vásárolják; a termelői piacok marketingje hanyatlóban van. A regionális kínálatra irányuló tendencia a vendéglátásban is folytatódott, de a 2020-as "koronás" év a bezárások okán megtörte ezeket a trendeket.
Növekszik az online élelmiszer-kereskedelem szerepe
Az élelmiszerek online rendelésének trendje tovább növekszik. A maga közel 1,6 Mrd euró forgalmával, illetve az élelmiszer-kereskedelem 0,8 %-ával ez egy relatív kicsi piac, de összességében hatalmas növekedési potenciált mutat. Az utóbbi 5 évben évente körülbelül 20%-ot növekedett. Ma már a közvetlenül a termelésből származó élelmiszereket is elérhetővé tették az interneten, ami a piacok mellett egy új bevételi forrást biztosít a termelők számára. A felmérés szerint főleg édességeket, készételeket, konzervipari termékeket és speciális élelmiszereket vásárolnak online. De a hús-és hentesáru, a tejtermékek épp úgy felkerültek az online bevásárlólistákra, mint a gyümölcs és a zöldség.
Az összes online-értékesítésből (2019: 72,6 Mrd. €) az élelmiszer-kereskedelem csupán 2,2 %-ot tesz ki. A koronavírus azonban az online élelmiszer-kereskedelmet felerősítette. A Bitkom digitális szövetség 2020. májusában a német fogyasztók között elvégzett reprezentatív felmérése alapján a megkérdezettek csupán 30%-a vásárolt élelmiszert az interneten, de a koronavírus előtt ez a szám még csak 16 % volt.
Egy négyzetméteres "gazdaboltok"
Az élelmiszer-higiéniára és más előírásokra való odafigyelés mellett Németországban körülbelül 850 gazda invesztált automatákba azzal a céllal, hogy a tej és tejtermékeiket, de más gazdaságból származó és regionális terméket is közvetlenül tudják a fogyasztók számára értékesíteni. Az automatákat gyakran a gazdaság előtt helyezték el, így a vásárlók közvetlenül láthatják, honnan származik az élelmiszer. Az innen vásárolt termékek esetenként többe kerülhetnek, mint a diszkontláncokban, de a mezőgazdasági környezet biztonságot nyújtó érzete és tapasztalata a vásárlók szerint megéri a többletköltségeket. Ráadásul pl. a tejautomatákat alkalmazó vállalkozások 10%-a ma már ökológiai gazdálkodást folytat.
A mezőgazdasági termelők számára az automata sok esetben a mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítésének egy újabb belépési pontja. A 2019. évi tej értékesítés és az automatákból származó eladás átlagosan körülbelül 13 000 liter volt, de az automaták működésében jelentős különbségek mutatkoztak. Összességében azonban jó befektetésnek bizonyultak, ugyanis a koronavírus okozta történések hatására a 2020. évi termelői értékesítés ugrásszerűen megnőtt.