Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az aratás utáni 50-52 ezer forintos induló árakról mára 73-75 ezer forintra drágult az étkezési búza. Mivel a magyarországi malmok januári lisztáremelése csupán arra volt elegendő, hogy 62-63 ezer forintos tonnánkénti búzaárig fedezze a költségeket, ezért most újra kénytelenek emelni - mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A malmok az elmúlt hónapokban ennél magasabb áron tudtak vásárolni, hiszen már a januári lisztáremelés idején is 66 ezer forintos búzaárak voltak. Ezt az emelést már januárban jelezték, mondván, ha nem áll le a búza drágulása, áprilisban kénytelenek lépni. Most egy átlagosan körülbelül 6 százalékos emelés lehet reális, ám ez cégenként eltérő.
Vallott a szakértő: ez áll valójában a drasztikus takarmánydrágulás hátterében
A nagymértékű búzaár-emelkedést a gabona iránti felfokozott kereslet okozza, hiába volt Magyarországon átlagos mennyiségű - igaz, a szokásosnál rosszabb minőségű - a búzatermés, a hazai takarmányfelhasználók, a malmok és az exportőrök is versengtek az áruért. A világpiacon a sertéságazatot újra felfuttató, nagy takarmányigénnyel és növekvő cereáliafogyasztással jellemezhető Kína a fő hajtóerő, de Európában is keletkezett vákuumhatás, főként a franciaországi terméskiesések miatt. Magyarországról leginkább Olaszországba, Ausztriába, Romániába és Szlovéniába megy nagy mennyiségben a búza - mondta Lakatos Zoltán. Szerinte ilyen alacsony készlettel már nagyon régen rendelkeztünk, a termelőknél már csak elvétve lehet a gabonából.
Januárban még kérdéses volt, hogy a malmok fel tudják-e tölteni annyira a készleteiket, hogy kitartsanak az újbúzáig. A nagyobb üzemeknél ez szinte teljes mértékben megtörtént, néhány kisebb malomnak azonban akadhatnak gondjai. Náluk például az is probléma lehet, hogy nincs elég raktárterület a nagyobb készlet tárolására. Ugyanakkor a kisebb piaci szereplők is reagáltak a hírekre, és vevőként aktivizálták magukat az év elején. A malmok teszik a dolgukat, és bár a húsvéti ünnepek előtt már némileg magasabb a lisztkereslet, de az a pánik, amely a járvány tavalyi megjelenésekor volt, nem fordul elő újra.
A szakértők egyébként azzal kalkulálnak - amit a Gabonaszövetség által készített búzamérleg is megerősít -, hogy az idén csupán százezer tonnás lesz az átmenő búzakészlet. Márpedig ez jóval elmarad az átlagostól, ami 300-400 ezer tonna szokott lenni. Ebből az következik, hogy óbúzát szeptember-október környékén nem lehet majd találni az országban. A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a jelenlegihez hasonló helyzet legutóbb 2010-2011-ben volt. Akkor, a 2010-es aratást követően 36 ezer forintról indult a búza tonnánkénti ára, 2011 márciusában pedig már elérte a 82 ezer forintot. (A KSH szerint 2011-ben a 2020-assal megegyező, 172 forintra emelkedett egy kiló liszt éves fogyasztói átlagára.) A termés nagysága akkor sem indokolta ezt a kiugró búzaárat. Akkor ezt a rekordot nem követte magas induló ár a 2011-es újbúzánál. Most viszont előfordulhat, hogy történelmi magasságokba emelkedik az idei újbúza ára. A piacon már kint lévő kereskedői ajánlatok ugyanis 60-63 ezer forintos árakat tartalmaznak. Ilyen magasról pedig Magyarországon még soha nem indult az újbúza ára.
