Raskó György agrárközgazdász az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy tavasszal volt egy hatalmas árrobbanás a piacon, ami a búzától kezdve a kukorica, a növényi olajok, (napraforgó, repce, szója) árszintjét felvitte. A szakember szerint ez jóformán precedens nélkül való volt, utoljára 2012-ben volt ilyen hatalmas áremelkedés. Ezen azonban már túljutott a világ, és május óta minden jegyzett termék árszintje komolyan visszakorrigált - mutatott rá Raskó György, hozzátéve, hogy a búza jelenleg 225-260 euró/tonna áron van, a kukorica tonnája pedig 210-260 euróért értékesíthető. Ezzel szemben a repce iszonyú szinten van, ebből komoly elmaradás lesz. Az agrárközgazdász beszélt arról is, hogy a repce jelenleg 540-550 euró/tonna áron értékesíthető, a Magyarországon feldolgozott olajok árszintje viszont olyan magasra emelkedett, amilyen még soha nem volt.

Raskó György szerint az alapanyagok áremelkedésének előbb-utóbb meg kell jelennie a fogyasztói árakban, és ez a folyamat már el is kezdődött. A szakember szerint a magyar élelmiszerárak jóval magasabbak, mint a környező országokban, de már a csúcson túl vannak, és általános a visszarendeződés. Az agrárközgazdász úgy látja, hogy a piaci folyamatok gátat fognak szabni az áremelkedéseknek, az viszont biztos, hogy az élelmiszerek ára nem fog a nagy drágulás előtti szintre visszaesni.

- jelentette ki Raskó György.

A szakember kifejtette, hogy a kenyér drágulása nem a búza rekord árszintje miatt várható, ugyanis a kenyér összköltségének 30%-át sem éri el a búza ára. Megjelent viszont egy új tényező, a személyi jellegű kiadások, amely bértételnek az aránya már 40% fölött van a kenyérfélék előállításában. Raskó György szerint azoknak a pékségeknek van esélyük megmaradni, ahol teljes a gépesítés, az viszont már más kérdés, kinek van erre pénze. A szakember úgy vélte, a kézműves pékségek a jövőben tönkre fognak menni. A sütőipar alaptermékein, a fehér kenyéren, a vizes zsemlén és a tejes kiflin ugyanis nincs haszon. Ha pékségek ezeket nullszaldósra ki tudják hozni, akkor már elégedettek lehetnek. Az ágazatban eddig az olcsó munkaerő és a prémium/extra kenyerek, a magvas, töltött és egyéb módokon különlegessé tett pékáruk hozták a pénzt. Raskó György példaként hozta a túrós táskát, ami 2016-ban még 110 forintba került, ma viszont már nem lehet 300 forint alatt megvásárolni egy pékségben.

- jelentette ki Raskó György.

Az agrárközgazdász szerint ha lesz negyedik hulláma a koronavírus-járványnak, az most már semmiféle hatással nem lesz a magyar és európai élelmiszerárakra. Nem lesznek utazási korlátozások, a gazdasági célú utazást egy esetleges negyedik hullám során is engedni fogják azok az országok, akiknek kellenek a vendégmunkások. A szakember szerint tavaly az okozott problémát világszerte, hogy olyan országhatár-lezárások voltak, amik a gazdasági célú beutazásokat is korlátozták, és külföldi vendégmunkások híján senki sem szedte fel a terményt a földekről.

Nemrég lezárult egy kutatás, amely szerint valóban van kettős mérce az élelmiszerek minőségét illetően az Európai Unión belül. Raskó György szerint ez egy mesterségesen gerjesztett probléma, és a jelenséget nem így kell nézni. A minőségi különbségek szintén a vásárlóerő miatt jelenhetnek meg a boltokban. Ahogy az agrárközgazdász fogalmazott, aki el akar adni, annak figyelembe kell vennie, hogy az vevőknek mennyi pénze van. Mindenütt olyan termékek van, amilyenekre van vásárlóerő. Magyarországon belül is kettős mérce van, elég csak megnézni egy élelmiszerbolt kínálatát a Rózsadombon és a Kelenföldön. Az agrárközgazdász szerint azt is számításba kell venni, hogy egy osztrák, vagy német boltban kínált hústerméknek az előállítási költsége is magasabb.

- jelentette ki Raskó György.