Kína

A kínai almalé-koncentrátum (AJC) exportvolumene a 2021 január-májusi időszakban 164 ezer tonna volt, ez kis mértékben elmarad a 2020 azonos időszakában kiszállított mennyiségtől. A COVID-19 járvány folyamatos hatása és a nemzetközi szállítási díjak folyamatos emelkedése miatt elemzők szerint a kínai AJC-export 2021 második felében várhatóan tovább lassul. A kínai AJC teljes exportvolumene 420 ezer tonna volt 2020. jan. és dec. között, amelyből 156 ezer tonnát az Egyesült Államokba exportáltak - ez Kína teljes AJC exportvolumenének 37,1%-át tette ki. A 10 000 tonnánál több AJC-t Kínából importáló országok az Egyesült Államok (156 ezer t), Japán (45 ezer t), Oroszország (39 ezer t), Dél-Afrika (34 ezer t), Kanada (30 ezer t), Ausztrália (24 ezer t), Törökország (15 ezer t) és Németország (11 ezer t) voltak. 2020-ban több mint 70 ország és régió importált AJC-t Kínából. Ágazati becslések szerint a kínai AJC-termelés kevesebb, mint 400 000 tonna lesz a 2021-2022-es termésből - írja a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

A 2020-as évet alapvetően a koronavírus-járvány határozta meg, de ez Kínában csak az első fél évben okozott lezárásokat. Ebben az időszakban jelentősen megnőtt az AJC iránti globális kereslet. A vámstatisztikák szerint az AJC exportvolumene 2020 első félévében elérte a 245 000 tonnát 254 millió dollár összértékben, ami 140,1%-os, illetve 98,7%-os növekedésnek felel meg a 2019-es évhez képest. Az exportmennyiség e masszív növekedése Kína valamennyi jelentős almatermesztő régiójában érezhető volt.

Shaanxi tartomány a világ első számú AJC-gyártója, amely a globális termelési volumen egyharmadát adja. Shaanxi almalé sűrítmény termelési volumene a 2019/20-as termesztési szezonban elérte a 358 ezer tonnát, ami kétszerese volt a 2018/2019-es szezonnak: január és április között a shaanxi vállalkozások 76 200 tonna almalé-koncentrátumot exportáltak 81 millió dollár értékben, ami 160,1%-os, illetve 127,7%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. Különösen az USA-ba irányuló export összértéke nőtt kiugró mértékben: elérte a 35 millió dollárt, ami éves szinten elképesztő, huszonkétszeres növekedést jelentett.

A kínai AJC ágazat az elmúlt 30 év során az almatermő terület folyamatos bővülésével egyre nagyobb teret nyert, és az almalé Kína egyik legversenyképesebb mezőgazdasági termékévé vált a nemzetközi piacon. 2018-ban a kínai almalé-koncentrátum teljes exportértéke elérte a 622 millió dollárt. Bár 2019-ben az export volumene csökkent, továbbra is Kína első számú gyümölcslé-exportja maradt, a gyümölcsléexport 78,9%-át és 381 millió dolláros összértéket képviselve. 2019-ben az USA ismét megemelte a kínai AJC-re kivetett vámokat, ezúttal 10%-ról 25%-ra, ami hatással volt a termék versenyképességére az amerikai piacon. Ha ehhez hozzávesszük a nyersanyagtermelés 2018-as kínai visszaesését és a magas kapcsolódó költségeket, valamint az EU bő termését és az európai termékekre vonatkozó nullás vámtarifát az USA-ba irányuló export esetén, a kínai AJC árakra kemény nyomás nehezedett az amerikai piacon. Mivel azonban 2019-ben az almatermelés újra lendületbe jött és a költségek csökkentek, a kínai vállalkozások fokozatosan felpörgették az almalé-sűrítmény termelését. Mivel 2020-ban a termelési költségek stabilak maradtak, a magas uniós és amerikai vámok ellenére is a kínai AJC továbbra is versenyképes maradt a nemzetközi piacokon. 2021-ben viszont visszatért a koronavírus, és ez nem is elsősorban a termelésben, hanem a nehézkessé és drágává váló tengeri szállítás területén fejtette ki hatását. A szállítási költségek növekedése közvetlenül tükröződik a kínai almalé árképzésében. A 2021. május 12-éig tartó három hónapban a Kínából az Egyesült Államokba irányuló szállítás díja egy 40 láb hosszú, szabvány konténer esetében 24%-kal 5255 USD/konténerre emelkedett.

Kínában is relatíve alacsonyak az idei évre maradt AJC készletek, ami további lendületet adhat a kínai almalé árának. Kína tavaszi AJC termelését figyelembe véve a 2020/21-es gazdasági évben a teljes termelés a becslések szerint 400 000 tonna alatt lesz, miközben a szezon előtti becslések korábban 500 000-600 000 tonna körüli volument jeleztek, így a kínai AJC árának csökkenése rövid távon nem várható.

Kérdés, mit hoz az új szezon. Kis mennyiségben már június elején elkezdett piacra kerülni az idei termés, így a friss Fuji és a még raktárból származó tavalyi alma egyszerre látta el a piacot, ami átmeneti nyomást gyakorolt az alma árára, de ez az export tételekben nem, csak a belföldi árakban jelentkezett. Az időjárási körülmények idén kivételesek, szélsőségesek voltak. Az áprilisi virágzási szezonban sok almatermő területen hirtelen hőmérséklet-csökkenés következett be, kétszer is. Ezek a hideghullámok április 8. és 12. között, valamint április 21. és 24. között következtek be. Májusban Kína almatermő területein kiváló időjárási körülmények uralkodtak, és az alma normális ütemben fejlődött. Az USDA első becslései szerint az idei kínai almatermés a 2020-as 39,5 millió tonna után 40,5 millió tonna körül alakul.

Lengyelország

A lengyel gyümölcslé-ipar számára - a HORECA-ágazat uniós szinten elrendelt zárlatának a termékek keresletére és áraira gyakorolt hatása mellett - a nyersanyagok, különösen az almalé-koncentrátum előállítására szánt alma rendelkezésre állása és ára bírt az idén nagy jelentőséggel. A gyenge 2019-es termés a tavalyi év elején alacsony készletszintet eredményezett, ami az árak erőteljes emelkedésével járt együtt. Ez nyomást gyakorolt a termelési költségekre, amelyeket a feldolgozóknak nem sikerült teljes mértékben áthárítaniuk az exportpartnerekre. A 2020-as évben a koronavírus-járvány miatt a feldolgozók a vendéglők és szállodák bezárása miatt kerültek bajba, és kizárólag ad hoc alapon mertek alapanyagot felvásárolni. Az idei évben, ha a kereslet a lezárások miatt alacsony marad, akkor az árak is alacsonyan maradnak, ha pedig Lengyelországban nagy almatermés lesz, ami a WAPA előrejelzése alapján valószínűnek tűnik, akkor a gyümölcs ára is lejjebb mehet. Ebben az esetben a feldolgozók számára az a dilemma állhat elő, hogy bár elvileg nagy mennyiségben termelhetnének, de előfordulhat, hogy nem lesznek képesek megfelelő mennyiségben értékesíteni. Lehet, hogy a koronavírus 2022-es vereségére kell fogadniuk, ami azt jelenti, hogy a 2021/22-es tél a tavalyi tél tükörképe lesz, amennyiben a nagy felvásárlók most is ad hoc alapon vásárolnak majd, tekintve, hogy az üdítőitalok értékesítése a HORECA szektor hiányában meredeken visszaesik, és így kevesebb üdítőital-gyártásra szánt gyümölcslé-sűrítményre lesz szükség.

A lengyel almalé és sűrítmény legnagyobb felvásárlói Németország, az Egyesült Királyság és Hollandia. A 2020/2021-es szezon alacsony árakon indult és főleg az NFC almalé iránt élénkült meg a kereslet. Ezért az IHS Markit becslései szerint az előző szezon 233 ezer tonnás kivitele után az idei piaci évben az NFC export volumene elérheti a 250 ezer tonnát, míg az AJC export 240 ezer tonna körül alakulhat. Ennek a becslésnek azonban máris ellentmond, hogy a 2021-es év első négy hónapjában a lengyel almaléexport 28 ezer tonnával maradt el a 2020-as év azonos időszakának kivitelétől, ami értékben csaknem 30 millió dolláros kiesést jelent, pedig az 1,23-1,28 EUR/tonna értékesítési átlagár kifejezetten magasnak számít.

Szerbia

Déli szomszédunknál regisztrációs kötelezettséget vezettek be az orosz piacra exportáló cégeknél, ez pedig azzal a hatással járt, hogy a korábban friss almát szállító termelők már nem szállíthatnak közvetlenül Oroszországba - ezzel regisztrált közvetítő cégeket kell megbízniuk. Ezek a vállalatok pedig korlátozott logisztikai kapacitásaik, illetve a rájuk vonatkozó túlságosan szigorú feltételek (az egyik ilyen például a legalább 500 tonna gyümölcs befogadására alkalmas szabályozott légterű tároló üzemeltetése) miatt gyakran nem voltak képesek az árutételeket kiszállítani, így Szerbiában jelentős almakészletek halmozódtak fel, melyek 10%-át sűrítményként dolgozták fel. A léalma átvételi ára 21 Ft/kg körül volt, míg a friss almát tízszeres, 210 Ft/kg körüli áron szállíthatták volna a szerb termelők az orosz piacra, ha nincs a szabályozásbéli változás. Eközben a termelők háborognak, mert az áruházak 300 Ft/kg körüli áron kínálják a lengyel importalmát. A szerb almaléexport 2020 második felében igen lanyha volt, általában a havi 600 tonnás mennyiséget sem érte el. Márciustól azonban élénkülés következett be, és a kivitel volumene már nem is csökkent havi 1000 tonna alá.