A COVID-19 járvány hatására ez a tendencia felerősödött, Magyarországon a pandémia kezdete óta kb. másfélszeresére nőtt a csomagolt frissáru iránti kereslet - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Azonban az esztétikus megjelenésen és az információs felületen túl a csomagolóanyagoknak nagy szerepük van a termékek eltarthatóságában és minőségmegőrzésében is (pl. a kígyóuborka esetén a fóliaborítás mintegy háromszorosára növeli az eltarthatóságot), csökkentve így az élelmiszerhulladék mennyiségét. Az előnyök mellett azonban a műanyag csomagolások környezetvédelmi szempontból az újrahasznosíthatóságuk ellenére is hatalmas problémát jelentenek. Ezen túl meglehetősen drágák is, összességében a termelési költség akár 20-30%-át is kitehetik.

A fenntartható csomagolóanyagok egyrészt marketing eszközként működnek, másrészt a prémium termékek esetében a fogyasztók a magasabb vételárral megfizetik a fenntartható csomagolásokat. Az olcsóbb árfekvésű termékek esetében ezzel szemben a vásárlók nem fogadják el a környezetbarát termékcsomagolásból adódó többletköltséget. Fontos szempont a környezetbarát csomagolások alkalmazása során a termékminőség, amelyre a vásárlók igen érzékenyen reagálnak, mivel a kifogástalan minőségű és megjelenésű termékeket keresik. Az új típusú csomagolások alkalmazásának tehát nem csupán gazdasági vetülete van, hanem a termékminőség szempontjából is meg kel felelniük. Ugyanakkor, mivel ezek a csomagolóanyagok többnyire többletköltséget jelentenek a termelők számára, ameddig nem szabályozott államilag egységesen a csomagolóanyagok használata, addig ezek alkalmazása a magasabb árfekvésből adódóan versenyhátrányt jelent a termelők számára.

A frisspiaci zöldségek és gyümölcsök esetén a legnagyobb mértékben drágult input anyagok egyike volt a csomagolóanyag, a beszerzési árak gyakorlatilag minden alapanyag (pl. kartonpapír, műanyag, fa) esetén számottevően emelkedtek az elmúlt időszakban. Ennek okai elsősorban a magas energia- és üzemanyagköltségek, valamint a súlyos ellátási problémák, amelyet a konténerhiány miatti magas tengeri szállítási költségek okoznak. Az alapanyaghiányban és a drágulásban szintén szerepet játszik, hogy az USA és Kína nagy mennyiségben vásárolta fel a csomagolásokhoz használt alapanyagokat az elmúlt időszakban. Ennek megfelelően, pl. a raklapokhoz, tárolórekeszekhez és ládákhoz használt fa ára az elmúlt időszakban megháromszorozódott.

Új szabályozás az EU-ban

Az EU-ban 2021. július 3.-án lépett hatályba az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv, amely megtiltja számos egyszer használatos műanyagtermék, az expandált polisztirolból készült étel- és italtartók, továbbá az oxidatív úton lebomló műanyagból készült termék forgalomba hozatalát. Franciaország a jelenlegi EU szabályozásnál jóval szigorúbb irányelveket követ, az "AGEC - Pazarlásellenes és a körforgásos gazdaságról szóló törvény" 2022 január 1.-től hatályba lépő rendelkezései alapján a zöldségek és gyümölcsök a jövő év elejétől már nem árusíthatók műanyag csomagolásban, illetve a műanyag címkék, felíratok sem megengedettek. Lengyelországban előreláthatóan 2024-től tiltják be a műanyag csomagolásokat és a többi EU tagország is hasonló irányba halad.

Mit hoz a jövő: új anyagok és technológiák

Számos innovatív csomagolóanyag használata van kísérleti szakaszban, azonban a klasszikus alapanyagok, így pl. a műanyag háló és a kartonpapír helyettesítése nagy kihívást jelent. Szintén nehéz a magas nedvességtartalmú termékek gazdaságos és egyben ökológiailag is fenntartható csomagolása, hiszen ezeknek a csomagolóanyagoknak a fenntarthatóság és újrahasznosíthatóság mellett nedvességállónak is kell lenniük, továbbá az újfajta csomagolás nem befolyásolhatja az eltarthatósági időt vagy az ízminőséget.

Az innovatív csomagolóanyagok alkalmazása alapvetően három irányba halad:

• Régi anyagok alkalmazása új területeken

Az alacsonyabb nedvességtartalmú termékek csomagolása során sokszor megoldást jelent a cellulóz hálók és tálcák alkalmazása, így pl. spárga esetén műanyag helyett a cellulóz háló. A műanyagmentes, biológiailag lebomló és komposztálható cellulóz hálós zsákok olyan zöldségek és gyümölcsök esetén is alternatívát jelentenek, amelyeket eddig fóliatasakba csomagoltak (pl. spárga, alma, körte). A cellulóz csomagolás nyolc hét alatt lebomlik és a biológiailag lebomló hulladékkal együtt ártalmatlanítható. A magasabb nedvességtartalmú, puhább gyümölcsök (pl. bogyós gyümölcsök, paradicsom) tárolására és szállítására a legújabb alternatíva a cellulózzal vagy műanyag fóliával lezárt és bélelt papír tálcák alkalmazása. Ezek a jövőben feltehetően alkalmasak lesznek a műanyag fóliával lezárt műanyag tálcák és tárolók kiváltására.

• Új alapanyagok alkalmazása a hagyományos csomagolóanyagok kiváltására

A Silphia (Silphium perfoliatum), azaz csészekóró egy új, ígéretes alapanyag, amely helyettesítheti a hagyományos cellulóz alapú kartonpapírt. A Silphia Észak Amerikában őshonos, de Európában is termeszthető, alacsony tápanyag és víz igényű évelő növény. Mintegy 35%-ban tartalmaz hasznosítható növényi rostot, amely vegyszermentes technológiával nyerhető ki. A Siplhia rostból készült kartoncsomagolást elsőként a németországi Lidl és a Kaufland vezette be 2021 novemberében bio paradicsom, alma és gomba csomagolására. Jelenleg kísérleti szakaszban van a különböző víz- és zsírtaszító bevonatok alkalmazásának a vizsgálata, így az Silphia rost alapú kartonpapír a jövőben nem csupán a hagyományos kartont, hanem egyes műanyag csomagolásokat is helyettesíthet.

• Újrahasznosítható és biológiailag lebomló műanyagok

Az újrahasznosított polipropilén, azaz r-PP teljes mértékben és gyakorlatilag végtelenszer újrahasznosítható. Ezek az ún. reciklált polipropilének ugyan azokkal a tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a hagyományos PP műanyagok, tehát tökéletesen átlátszók, illetve azonos minőséget és eltarthatóságot biztosítanak. Az újrahasznosítható műanyagok mellet a biológiailag lebomló polimerek szerepe is egyre nagyobb. Ezeket a komposztálható, keményítő-műanyag alapú keverékeket a talaj mikroorganizmusai teljes mértékben lebontják, szén-dioxid, humusz és víz lesz belőlük.

A jövő csomagolása: antibakteriális okos csomagolóanyagok

Szingapúri-amerikai kutatócsoport fejlesztette ki a lebomló okoscsomagolást, amely antibakteriális, azaz gátolja az élelmiszerek romlását előidéző baktériumok szaporodást. Az újgenerációs csomagolóanyag a zein nevű kukorica fehérjéből, keményítőből és más természetes biopolimerekből áll, amelyet természetes antibakteriális hatóanyagként funkcionáló kakukkfű illóolajjal és citromsavval itatnak át. A csomagolásban lévő szálak a páratartalom növekedésének vagy a káros baktériumok enzimjeinek hatására természetes antimikrobiális vegyületeket bocsátanak ki, amelyek elpusztítják az élelmiszereket szennyező, gyakori veszélyes baktériumokat, például az E. coli és a Listeria baktériumokat, valamint a gombákat. A csomagolást úgy tervezték, hogy csak további nedvesség vagy baktériumok jelenlétére reagálva szabadítsa fel kis mennyiségben a szükséges, antimikrobiális vegyületeket.