Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Annak, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, nemcsak közvetlenül van drámai hatása az emberéletekre, de áttételesen is: a gazdasági következmények ugyanis hamarosan érezhetőek lesznek a világ jelentős részén, így Magyarországon is. Az orosz agresszió hatásai idehaza vélhetőleg pont az egyik befagyasztott árú fogyasztási cikken csattannak majd - olvasható a HVG.hu oldalán. Ukrajna ugyanis a világ legnagyobb napraforgóolaj-termelője és -exportőre. A kivitel volumenét átlagosan évi 5 millió tonnára szokták tenni. A Statista gyűjtése szerint az ország a 2020-2021-es üzleti évben 5273 millió tonna nyers napraforgó-olajat adott el külföldre, mindezt azonban úgy, hogy tavaly áprilisban az ukrán kormány limitálta a termék exportját, hogy kordában tartsa a hazai árakat. 2021-2022-re már 6650 millió tonnás kiviteli volument prognosztizálnak. Az export közel felét az Európai Unió szívja fel.
- jelentette ki Raskó György agrárközgazdász.
A szakember szerint a magyar boltosok is tisztában vannak azzal, hogy hol van az a határ, amit még elviselnek az emberek. A volt államtitkár úgy vélte, az áremelkedés olyan szintű lesz, hogy ezt a határt már át fogja vinni, és a fogyasztók az étolaj helyett inkább át fognak térni az állati zsír vagy egyéb zsiradékok fogyasztására.
- prognosztizálta Raskó György.
Ami a következő termést illeti, közeleg a napraforgó vetésének az időszaka. Ez hagyományosan áprilisban történik, a talajt azonban lassan már elő kell készíteni rá. Ha a konfliktus gyorsan lezárul, ez nem feltétlenül fog elcsúszni, ám Raskó György szerint a napraforgó olyan elképesztő világcsúcs-árszinten van, amiről biztos, hogy a majdani aratás idején sem fog visszacsúszni. Ha Ukrajna valamilyen formában devizát akar magának, akkor meg kell oldania a termékek exportját, ami évi 25 milliárd dollár körüli értéket jelent, magyarázza Raskó György. Az ország kikötői kapacitásait viszont állítólag erősen szétbombázták az oroszok, ami önmagában is árerősítő tényező, folytatja a szakember, és ha emiatt az unió nem tud vásárolni tőlük, akkor, bármely más forrásból szerzi is be a hiányzó termékmennyiséget az államszövetség, az biztos, hogy a váltás miatt további drágulással kell számolnia.
Az, hogy a kormányzati árstop a tavaly októberi szintre vetette vissza a kiválasztott termékek árát, az étolaj esetében mintegy 12%-os árcsökkenést jelentett. Tavaly februárhoz képest viszont még az árstoppal együtt is 10%-kal drágább az étolaj, mutatott rá a Privátbankár. Nem csoda, hiszen az egész tavalyi évet tekintve sem volt jobb a termék helyzete: a havi áremelkedéseket átlagolva övé volt a legnagyobb drágulás tavaly, csaknem 30%-os.
Az orosz-ukrán háború azonban nemcsak az étolaj piacán hozhat óriási drágulást, a két ország gabonatermelését és -exportját is teljesen felforgatta, amint azt Raskó György az Agrárszektornak kifejtette. Az agrárközgazdász szerint a háborúval ennek az exportmennyiségnek a sorsa teljesen bizonytalanná vált, ami komoly áruhiányt és számottevő áremelkedést is generálhat a térségben.