Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Még 2016-ban történt, hogy japán tudósok egy műanyagújrahasznosító-üzemben egy olyan baktériumot fedeztek fel, amely a saját energiaellátásához a polietilén-tereftalát (PET) hosszú láncának alkotóelemeit használta fel, magyarán felfalta a műanyagot. Ez a különleges baktérium azonban nemcsak meglehetősen lassú, de a környezeti körülményekre is rendkívül kényes: csak 30-37 fokos hőmérsékleten, 7-7,5-es, vagyis semleges pH mellett tudja igazán hatékonyan végezni a feladatát - írta meg a Qubit.hu.
A főként a műanyagpalackok alapanyagaként ismert PET a világ szilárdhulladék-termelésének a 12%-át teszi ki, számos csomagolóanyag része, de még műszálas ruhák alapanyagaként is nagy tömegben hasznosítják. Évente nagyjából 50 millió tonna PET-hulladék keletkezik globálisan, és egyes becslések szerint ez a mennyiség 2-3 éven belül a duplájára nőhet, miközben világszerte élő szervezetek százainak véréből és sejtjeiből mutatják ki a műanyagok soha el nem bomló mikroszemcséit.
A texasi kutatócsoport által használt algoritmus az eredeti műanyagfaló enzim aminosavláncában mindössze három módosítást javasolt, de az eredmény lenyűgöző lett: a módosított enzim két nap alatt teljesen eltüntetett egy műanyag tálcát. Ez azt jelenti, tértek ki rá a beszámolók, hogy az így létrejött szuperenzim kétszer olyan gyorsan dolgozik, mint a korábbi, mesterségesen előállított műanyaglebontó enzimek. Az algoritmus által kreált műanyagfaló enzimet a kutatók nemcsak a laboratóriumi kísérleti anyagokkal "etették meg", hanem a kereskedelmi forgalomban kapható palackokkal, csomagolóanyagokkal és tárolóedényekkel is "megkínálták", hasonló sikerrel.
A baktériumok mesterségesen felturbózott enzimjei ellen az szól, hogy a lenyűgöző sebességhez lényegesen magasabb hőmérsékletre van szükségük, mint természetes kistestvéreiknek. Igaz, a texasi csapat algoritmusa által alkotott lebontó enzim így is sokkal könnyebben kezelhető, mint a hagyományosabb módszerekkel kikísérletezett variánsok: mindössze 50 Celsius-fokra van szüksége ahhoz a művelethez, amelyet elődei még 70 Celsius-fokon voltak hajlandóak elvégezni. Az 50 fok még mindig túl magas ahhoz, hogy ipari mennyiségben lehessen műanyagszemetet lebontani a gép alkotta enzim segítségével, de a kutatók azt remélik, hogy az algoritmus okosításával képesek lesznek egy alacsonyabb hőmérsékleten üzemelő enzimet is létrehozni.