Görög Róbert, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője az idén 20 éves Cseber Konferencián arról beszélt, hogy 2020-ban a nagy növényvédőszer gyártók az uniós jogszabályok és stratégiák alapján önkéntes kötelezettségvállalásokat tettek, 2030-es határidővel. Ennek része a CropLife Europe is, amely a gyártók közös képviseleteként működik, és mostanra már 22 multinacionális vállalat csatlakozott hozzá, illetve 32 országban vannak jelen. A szövetségnek három fókuszterülete van, amelyen belül hat kötelezettségvállalást tettek, hogy 2030-ig 10 milliárd eurót fordítanak innovációra, precíziós és digitális technológiákra, 4 milliárd eurót fektetnek be a biológiai növényvédelembe, elérik a 75%-os begyűjtési arányt a műanyag növényvédő szeres csomagolások visszagyűjtése terén, 2025-ig valamennyi uniós tagállamban elérhetővé teszik a visszagyűjtési rendszert, illetve 2030-ig 1 millió gazdat és szaktanácsadót ismertetnek meg a jó gazdálkodási gyakorlatokkal, és valamennnyi uniós gazdát megismertetnek a zárt betöltési rendszerekkel. Az eredményeket illetően Görög Róbert elmondta, hogy 1 év alatt 112 ezer termelőhöz jutottak el az eredmények, és 2023-ban 66%-os lett a visszagyűjtési arány, de ez csak 1% növekedés 2020 óta. A kísérleti begyűjtési projekteknél a visszagyűjtés a nulláról 39%-ra nőtt, és hogy 2020-ban 20 uniós tagállamban volt gyűjtési program. A szakember kiemelte, hogy a CropLife Europe tagjai 2015-2021 között 2,15 milliárd eurót fektették be digitális és precíziós gazdálkodási technológiákba, a biológiai növényvédő szerek fejlesztésénél már most látható, hogy meg fogja haladni a 4 milliárd eurót. Görög Róbert végezetül kiemelte, hogy az Európai Unióban továbbra is nagyon komoly problémát jelent a növényvédő szerek hamisítása és illegális forgalmazása: ez utóbbi a teljes értékesítés 14%-át teszi ki.

Balázs Viktor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Mezőgazdasági Igazgatóságának szántóföldi szakértője elmondta, hogy az elmúlt években a mezőgazdaságot számos nagy világszintű esemény alakította, mint például a sertéspestis megjelenése Kínában (2018), ami egy jelentős felvásárlási hullámot indított el, de ide tartozik a koronavírus-járvány is, amelynek hatására szétzilálódtak a globális szállítási láncok, illetve 2022-ben a történelmi aszály és a februárban kirobbant orosz-ukrán háború. 2023-ban a termelőknek jövedelmezőségi problémákkal kell szembenéznie, ráadásul ez zsinórban a harmadik év, amikor a gazdák mínuszos évet zárnak - mutatott rá Balázs Viktor. A szakember elmondta, hogy a NAK számításai szerint Magyarországon egy intenzív gazdaságban, optimális körülmények között a jövedelmezőséghez a gazdáknak az őszi búzánál 9,2, kukoricánál 14, napraforgónál 5,5, az őszi káposztarepcénél pedig 5,2 tonna/hektáros átlaghozamokat kellene elérnie. Balázs Viktor beszélt arról is, hogy az új uniós Közös Agrárpolitikában felerősödtek a zöld elvárások, ráadásul teljesen átalakult a korábbi, jól ismert rendszer, ami rengeteg nehézséget okozott idén a támogatások igénylése során. A szakértő elmondta, hogy a környezetvédelem terén a NAK céljai között szerepel a fentebb már említett 75%-os visszagyűjtési arány elérése 2025-re, a műanyag csomagolású növényvédő szereknél a háromszori kiöblítés kultúrájának népszerűsítése, valamint a CSEBER támogatása.

Hunyadi István, a Növényorvosi Kamara elnöke elmondta, hogy a növényorvosok megítélése eléggé negatív Magyarországon, így a szakma képviselőinek minden eszközt be kell vetniük, hogy eloszlathassák a tevékenységüket érintő tévhiteket. A szakember rámutatott, hogy az az állítás, hogy a mezőgazdaság a világ legszennyezőbb iparága, egyszerűen nem igaz. Hunyadi István beszélt arról is, hogy a hulladékgazdálkodás és a visszagyűjtési rendszer a fogyasztók és a termelők érdeke is.