2022 júniusában a nyerstej termelői ára nemzeti valutában kifejezve az USA-ban 48%-kal, az Európai Unióban 38%-kal, Új-Zélandon 19%-kal nőtt meg az egy évvel korábbihoz képest. Az év 33. hetében a világpiacon a cheddar sajt értékesítési ára (FOB Óceánia) 22%-kal, a sovány tejporé 15%-kal, az ömlesztett vajé pedig 11%-kal emelkedett, míg a teljes tejporé 5%-kal csökkent 2021 azonos időszakához mérten - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentésében. A nyerstej azonnali (spot) piaci ára Olaszországban a 4-32. hét között 20,5 euróval 64,5 euró/100 kilogrammra emelkedett. Hollandiában a 4,4%-os zsírtartalmú nyerstej spot piaci ára áfa nélkül, szállítási költséggel a 22. hét óta 56 és 58 euró/100 kilogramm között ingadozott, a 33. héten 57,5 euró/100 kilogramm volt. Az olaszországi Milánóban a nyerstej spot piaci ára augusztus 11-én áfa nélkül, szállítási költséggel 64,5 euró/100 kilogramm, az organikus nyerstejé 67,75 euró/100 kilogramm, a Franciaországból származó 3,6%-os zsírtartalmú nyerstejé 60,75 euró/100 kilogramm, a Németországból származó 3,6%-os zsírtartalmú nyerstejé 63 euró/100 kilogramm, a fölözötté 34 euró/100 kilogramm volt.

A németországi Élelmiszer-gazdasági Kutató Központ (ife) havi rendszerességgel közzéteszi a nyerstej alapanyagértékét 4,0% zsír- és 3,4% fehérje-beltartalomra vonatkozóan. Az alapanyagérték tükrözi a nyerstej összetevőinek (zsír, fehérje) árát, amelyet a kempteni árutőzsde vaj- és soványtejpor-jegyzései alapján határoznak meg. A zsírérték 87%-kal, a fehérjeérték 62%-kal nőtt, így a szállítási költség nélküli alapanyagérték 76%-kal volt magasabb 2022 júliusában az előző év azonos hónapjához képest. Franciaországban a 2022-es év 31. hetében a tejfelvásárlás egy hét alatt 1,4%-kal, az előző év azonos hetéhez viszonyítva 2,3%-kal csökkent. A németországi központi tejpiaci szolgálat gyorsjelentése szerint Németországban a nyerstej felvásárlása ugyanekkor az előző hetit 0,3%-kal haladta meg és az előző év azonos hetivel megegyezett. Németországban az ömlesztett vaj értékesítési ára az idei év 33. hetében az előző év azonos hetéhez viszonyítva 74%-kal, a sovány tejporé pedig 51%-kal nőtt meg. A kempteni árutőzsdén a 25 kilogrammos kiszerelésű ömlesztett vaj értékesítési ára 694 euró/100 kilogramm, a 25 kilogrammos kiszerelésű zsákos, élelmezési célú (intervenciós minőségű) sovány tejporé 379,5 euró/100 kilogramm volt az év 33. hetében. Az ömlesztett vaj ára 213%-kal, a sovány tejporé pedig 117%-kal volt magasabb az intervenciós árszintnél a vizsgált héten.

Magyarországon is az egekben van a tejek és tejtermékek ára

Az AKI Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 171,05 forint/kilogramm volt 2022 júliusában. A fehérjetartalom 0,04 százalékpontos és a zsírtartalom 0,03 százalékpontos romlása, valamint az alapár 8%-os emelkedése mellett a nyerstej átlagára 7 százalékkal nőtt 2022 júliusában a 2022. júniusihoz képest, és 57%-kal meghaladta az előző év azonos hónapjának átlagárát. A nyerstej felvásárlása 2022 júliusában az előző havi és a 2021. júliusi mennyiséggel megegyezett. A nyerstej kiviteli ára 198,29 forint/kilogramm volt 2022 júliusában, az előző havihoz képest 8%-kal, az előző év azonos hónapjához viszonyítva 72%-kal emelkedett. A kiviteli ár 16%-kal haladta meg a termelői átlagárat. Az AKI PÁIR adatai szerint a nyerstej kiszállítása 30%-kal csökkent 2022 júliusában az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Az AKI PÁIR adatai ugyanakkor azt is megmutatták, hogy 2022 júliusában az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek közül 69%-kal emelkedett a trappista sajt, 51%-kal az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej és 49-49%-kal a tehéntúró és a tejföl ára. A gyümölcsös joghurtok 48%-kal, a natúr joghurtok 47%-kal lettek drágábbak, míg a kefir ára 45%-kal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tejé 44%-kal, a 2,8 százalék zsírtartalmú zacskós friss tejé és az adagolt vajé pedig egyaránt 43%-kal emelkedett meg. Ugyanezen időszakban az ömlesztett sajt értékesítési ára 41%-kal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé 33%-kal, a natúr vajkrém pedig 22%-kal lett drágább. A KSH adatai szerint ugyanebben az összehasonlításban a trappista sajt fogyasztói ára 71%-kal, az 1,5 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- (hosszan friss) tejé 45%-kal, a 2,8 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- (hosszan friss) tejé 43%-kal, a 2,8 százalék zsírtartalmú UHT (tartós) dobozos tej fogyasztói ára pedig 7%-kal nőtt meg.

De mi történik a magyar tejágazatban?

Az idei évben számos kihívással kellett megküzdenie a magyar állattartóknak, a folyamatosan növekvő takarmányköltségektől kezdve az elszálló energiaárakon át az évet végső soron meghatározó aszályig. Ez pedig nemcsak a tejtermelők, de a tejfeldolgozók működésére is hatással volt. Arról, hogy egészen pontosan mekkora is volt ez a hatás, illetve, hogy milyen folyamatok zajlanak most épp a tejágazatban, az Agrárszektor Harcz Zoltánt, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatóját kérdezte meg, aki közölte, hogy az ágazatban az általános hangulat rendkívül borús, azonban mind a tejtermelők, mind a feldolgozók hisznek a jövőben, és termelni, beruházni, fejleszteni akarnak. Mint mondta,

egyértelműen azt látjuk, hogy a következő egy év a tejtermelők számára kritikus időszak lesz, kiemelten az Alföldön és a Dunántúl jelentős részén. Az orosz-ukrán válság elhúzódása, a takarmányhiány és -ár, valamint a magas input költségek fennmaradása folyamatos költségnövekedést eredményez a hazai tejágazatban, amely - az emelkedő átvételi árak ellenére is - állománycsökkenést és telepfelszámolásokat fog okozni.

Harcz Zoltán beszélt arról is, hogy a tejfeldolgozó üzemekben a tejtermékgyártás során az igen energiaigényes fűtés (pasztőrözés), illetve hűtés központi szerepet játszik. Mindkét esetben, de például a csomagolóanyagoknál is extrém árnövekedéseket tapasztalnak a tejfeldolgozók. Ez pedig annak az önköltség növekedési folyamatnak az eredményei, amely nagyságrendileg másfél éve indult, idén felgyorsult és nagyon komoly problémákat okoz az ágazatnak. Ha ugyanis egy adott tejtermék önköltségének minden fő komponense (alapanyag (nyerstej), energia (pl. pasztőrözés/hűtés) és a csomagolóanyag) brutálisan emelkedik, akkor az ipar kvázi tehetetlen. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy szinte minden további feldolgozóipari önköltségelem (logisztika, vegyszer, munkaruha, szennyvíz-költség) is kiszámíthatatlanul és folyamatosan emelkedik - mutatott rá a szakember.

Harcz Zoltán beszélt arról is, hogy a tejipar számára elsődleges alapanyagot termelő hazai tejtermelés az elmúlt 10 év alatt 23%-ot bővült. A nyerstej hazai felvásárlási ára egy év alatt 55%-ot, míg kiviteli ára 70%-ot emelkedett, ami az elmúlt 1-1,5 évben állandó nyomást helyez a hazai késztermék önköltségekre és ezen keresztül a tejtermék fogyasztói árakra. A Tej Terméktanács ügyvezetői igazgatója szerint a hazai tejipar által feldolgozott tej volumene és az árbevétel is növekedett az elmúlt években. A bővülő hazai tejtermelés és a csökkenő nyerstej-kivitel is a feldolgozott tejtermékek mennyiségének növekedését eredményezte.

Ez alatt a 10 év alatt jelentősen, 45%-kal emelkedett például a hazai fogyasztói folyadéktej-termelés, a sajt és a túró előállítása 50%-kal nőtt, de a vaj esetében is 30% fölötti az évtizedes termelés-bővülés. 2008-hoz képest megháromszorozódott, 2015 óta pedig megduplázódott a tejtermék gyártás export értékesítésének árbevétele, míg a belföldi értékesítés árbevétele több mint 30%-kal nőtt ugyanezen időszakban

- mutatott rá Harcz Zoltán.

Meddig tarthat még a drágulás?

Mivel a tejek és a tejtermékek folyamatosan drágulnak, ezért mindenki szeretné tudni, hogy meddig emelkedhetnek még az árak. Ezzel kapcsolatban a Tej Terméktanács ügyvezetői igazgatója elmondta, hogy amennyiben a tejtermelőket és tejfeldolgozókat sújtó önköltség-növekedés nem lassul - vagy legalábbis nem válik kiszámíthatóvá, illetve tervezhetővé -, addig sajnos érdemben nem tud változni a helyzet. A piaci viszonyokat egy immár második éve tartó európai tejfelvásárlás csökkenés és az árfolyam gyakran hektikus változása is nagyban befolyásolja, ahogy az fentebb, az AKI elemzésében is olvasható volt.

Harcz Zoltán lapunknak azt is kifejtette, hogy hiánytól nem kell tartani, a lakosság ellátása - az egyaránt dráguló hazai és import tejtermékekkel - biztosított. Mint fogalmazott, nyerstejből több év átlagában elegendő a termelés ahhoz, hogy ki tudják szolgálni a hazai feldolgozói igényeket. A magyar termelők exportálnak is tejet és tejtermékeket, de az is igaz, hogy közben jelentős a feldolgozott tejtermékek importja.

Jelenleg a fogyasztói folyadéktejek többsége már magyar a boltokban, de a sajtoknál, a vajaknál és a joghurtoknál még mindig magas az import aránya. A sajtoknál ez az arány nagyságrendileg 50%-os, de az átlagosan 6 ezer tonnás vaj és az 50 ezer tonnát meghaladó savanyított termék (döntően joghurt) importunk is túl magas

- ismerte el Harcz Zoltán.