Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Évek óta csökken Magyarországon a cukorrépa termőterülete. Míg öt évvel ezelőtt még 17,2 ezer hektáron termesztették ezt a növényt hazánkban, addig mostanra ez már csak 9,6 ezer hektárt jelent, amelyből megközelítőleg 8,7 ezer hektárnyit dolgoznak fel az ország egyetlen cukorgyárában, Kaposváron. Ezzel párhuzamosan a cukorrépa átvételi árai is alacsonyak voltak, mivel Európában mostanáig túltermelés volt ebből a növényből, és az évről évre jelentős mennyiségű cukortermésből kifolyólag a magyar piacokat elárasztotta az olcsó import cukor. Ahogy Dorogi Árpád, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) elnöke az Agrárszektornak elmondta, a cukorrépa ára a cukor árához kötött. Ami már most látszik, hogy a cukor ára lényegesen magasabb, mint a 2020-2021-es években, és a következő időszakban további növekedés várható, ami már az idei termésnél is érezhető lesz, a 2023-asnál pedig főleg. Az előállítási költségek bele fognak épülni a cukorrépa árába, és ha jobban megéri majd a termelőknek ezzel a növénnyel foglalkozni, akkor a termőterület is növekedni fog.
Ami problémát jelent, hogy nincs egy jó egyezség a magyar cukorrépa-termesztők és gyártók között, bár kétségtelen, a korábbinál jobb helyzetben vannak a magyar termelők. Ennek ellenére nem elégedhetünk meg ennyivel, meg kell erősíteni a pozícióinkat, és arra kell törekedni, hogy a magyarországi felvásárlási árak megközelítsék az Ausztriában regisztráltakat
- tette hozzá Dorogi Árpád.
A CTOSZ elnöke beszélt arról is, hogy az idei aszályos, csapadékhiányos nyár miatt a korábbinál gyengébb termésre lehet számítani, hektáronként alig 50 tonna várható, összesen pedig mintegy 433 ezer tonnás termést várnak a szakemberek. Ebből összesen mintegy 60 ezer tonna cukrot lehet előállítani, illetve a kaposvári gyár importál nádcukrot is, amit átfinomítva további 30 ezer tonnányi cukrot tud termelni. Ez azonban még édeskevés, mivel Magyarország éves cukorfogyasztása 300 ezer tonna körül mozog, vagyis az igények megközelítőleg 70%-át importból kell fedezni. Dorogi Árpád a piacon tapasztalható cukorhiánnyal kapcsolatban elmondta, hogy Európa-szerte csökkent a termelés, ami azzal jár, hogy már nincs túltermelés, ezzel együtt viszont a cukor ára is jelentősen megemelkedett, ami - a fentebb kifejtettek értelmében - magával vonja a cukorrépa árának emelkedését is. A szakember rámutatott, hogy a cukorrépában óriási lehetőségek vannak, így kedvező időjárási viszonyok, vagy öntözéses rendszerű termesztés mellett komoly jövedelmekre lehet szert tenni ezzel a növénnyel. Az időjárás azonban évről évre egyre szárazabb és csapadékhiányosabb, így inkább az öntözéses termesztés irányába kellene elmenni - mutatott rá a CTOSZ elnöke.
Amit fontos látni, hogy a cukorrépa ára és a cukor hatósági ára között nincs összefüggés. Az ársapka terheti nem a termelő, és nem is a gyártó, hanem a kereskedelem viseli. Most a boltoknak alacsony áron kell adniuk a cukrot, de ha megszüntetik az árstopot, jelentős áremelkedés várható a cukor árában
- jelezte Dorogi Árpád.
A szakember szerint a boltokban tapasztalható átmeneti cukorhiány is csak azzal magyarázható, hogy az emberek addig vásároltak be ebből a gyakorlatilag bármeddig elálló élelmiszerből, amíg olcsó volt. Később pedig, a cukor árának növekedésével párhuzamosan csökkenni fognak a felvásárlások. Az agrárközgazdász Raskó György szerint azonban a cukorból az árstop ellenére sem vesznek többet az emberek, így annak megszűnése után sem kell attól tartani, hogy olyan mértékben megemelkedne a cukor ára, hogy az a fogyasztás rovására menjen.
